Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
BEVEZETÉS
csak a Nemzetközi Monetáris Alap és az Újjáépítés és Fejlesztés Nemzetközi bankja, illetve az Egyesült Államok Export-import Bankja lett volna képes nyújtani. Rácz Jenő pénzügyminiszter ezért ismételten javasolta, hogy Magyarország lépjen kapcsolatba ezekkel az intézetekkel. Jelezte, hogy a Monetáris Alapba való belépés esetén Magyarország a külkereskedelmi kapcsolataihoz szükséges idegen valutát saját valutája ellenében megvásárolhatná, az Újjáépítés és Fejlesztés Nemzetközi Bankja biztosíthatná a nemzetközi forgalomban érdemleges szerepre képes magyar termelési ágak talpraállításához szükséges tőkét, az Export-import Bank pedig, mint az Egyesült Államok hivatalos szerve, az amerikai magánvállalatok által nyújtott áruhitelek tekintetében nyújthatna garanciát. A nyugati gazdasági kapcsolatok erősítése szempontjából rendkívül fontos javaslatot a Magyar Kommunista Párt, s a Gazdasági Főtanács is megvitatta, végül a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökének, Szviridov altábornagynak - tehát a szovjet kormánynak - az állásfoglalása alapján a magyar kormány levette a napirendről. Az említett fórumok döntésében alapvetően az játszott szerepet, hogy kizárják, megakadályozzák a nyugati körök informálódását, illetve beleavatkozását az ország gazdasági ügyeinek irányításába. 68 Ez az eset mintegy előtörténete volt a nem sokkal később felmerült Marshall-tervben való részvétel elhárításának. 69 A gazdasági összeköttetésekhez hasonlóan vontatottan alakult a diplomáciai, államközi kapcsolatok építése is a nyugati országokkal. Ebben az időben részt vett Magyarország az egyes országok törvényhozó testületeinek együttműködését segítő Interparlamentáris Unió konferenciáján (Kairóban), továbbá az Egyesült Nemzetekhez tartozó, illetve vele együttműködő Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetnek, a FAO-nak, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek, az ILO-nak a munkájában, szerepet játszott továbbá számos más nemzetközi szervezet, így a Nemzetközi Iparjogvédő Unió, a Nemzetközi Állategészségügyi Hivatal, a Nemzetközi Vasútügyi Unió munkájában; részt vett más nemzetközi konferenciákon, így a londoni búzakonferencián, a statisztikusok római konferenciáján, a mezőgazdasági termelők hágai értekezletén, a nemzetközi postaügyi és távközlési, a katonaorvosi és más konferencián. 70 A nyugati gazdasági és politikai kapcsolatok fejlesztésének gátat szabott az, hogy Magyarország nem volt szuverén állam. A békeszerződés aláírása után éppen ezért az ország önállóságának aláhúzása, kihangsúlyozása céljából rövidesen kérte felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A kormány az ország demokratikus átalakulásának elismerését, a Magyarország 68 Lásd e kötetben a [4] 153. sz. jkv. 1. napirendi pontját és 2. jegyzetét, valamint a [8] 157. sz. jkv. 20. napirendi pontjához tartozó c) mellékletet; lásd továbbá: FORRÁSOK IX. kötet 377-383. 69 DL MT. JKV., [9] 189. sz. jkv. 1. napirendi pont. 70 Lásd a jelen kötetben többek közt az [1] 150. sz. jkv. [38], a [12] 161. sz. jkv. 34. napirendi pontját és b) mellékletét, és a [16] 165. sz. jkv. 69. napirendi pontját.
