Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
BEVEZETÉS
iránti nemzetközi bizalom visszanyerését várva tette meg előterjesztését, hangsúlyozta, hogy vállalja a tagsággal járó kötelezettségeket, remélve egyben, hogy részesül a tagság előnyeiben is. 71 Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa azonban 1947. augusztus 21-én a második világháborúban legyőzött országok felvételi kérelmét - köztük Magyarországét is - elutasította. Magyarország esetében ebben nyilvánvalóan közrejátszott az újabb belpolitikai válság, többek között Nagy Ferenc eltávolítása a politikai életből. (Akérelem elfogadására csak 1955. december 14-én került sor.) A magyar belpolitika alakulásán túl az ENSZ állásfoglalását minden bizonynyal meghatározta egy világtörténelmi fontosságú esemény, az, hogy az Egyesült Államok elnöke, Harry S. Trumann 1947. március 12-én meghirdette a kommunizmus ellen küzdő államok támogatásának politikáját, ami a világháború során kialakult szövetségi rendszer felbomlását, a szovjet-amerikai szembefordulást, a hidegháborús korszak kezdetét jelentette. Ezzel jórészt lezárultak Magyarországnak a nyugati kiút keresésébe vetett reményei. Belpolitika Gazdasági helyzet, gazdasági intézkedések A fegyverszüneti egyezményből, a Potsdami Egyezményből és a szovjet megszállásból következő kötelezettségeken túl az országnak számos súlyos gazdasági kérdés megoldásával kellett szembenéznie. Közel másfél évvel a háború befejezése után meghatározó tényező volt az áruhiány. A mezőgazdasági termelés az 1946. évi szárazság miatt visszaesett. Nem csak Magyarországon, de az élelmiszerellátás szempontjából meghatározó európai országokban is rossz volt a termés. így behozatal révén sem lehetett javítani az ellátáson. Az 1945-ben végrehajtott földreform is hozzájárult a termelés visszaeséséhez. Az újonnan fóldhözjuttatottak a legtöbb esetben nem rendelkeztek megfelelő eszközökkel, állatállománnyal, sőt hozzáértéssel sem, ami gazdaságaik rentábilis működéséhez elengedhetetlen lett volna. A beszolgáltatási rendszer fenntartása révén és a stabilizáció során kialakított kedvezőtlen árviszonyok következtében folyamatos tőkekivonás történt a mezőgazdaságból, amit a látványosan meghirdetett vetőmag-, tenyészállatés gép-akciók aligha ellensúlyoztak. További gond volt a földtulajdonlás bizonytalansága. 1946 őszén még hatszázötvennégy községben, összesen hatszáznyolcvankétezer katasztrális hold területen nem telekkönyvezték a földosztás eredményét. A parasztok egy része bizonytalanságban volt a juttatásokat illetően. Nem voltak biztosak abban, hogy ha vetnek, ők fognak-e aratni is. De ugyanilyen bizonytalanságot eredményezett a mezőgazdasági Lásd e kötetben a [22] 171. sz. jkv. 74. napirendi pontját és a) mellékletét.
