C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007)

irruendo cum quadam cambuka canem ipsorum percusisset et eadem domina volens exire per hostium videre, quid hoc foret, eandem dominam ad capud ipsius proiciendo tetigisset ad effusionem sangwinis vulnerando; demum vero dum eadem domina cernens pro testimonio ad prescriptos Blasium et Anthonium iudices, extunc prefatus Michael ipsam armatis manibus investigando miserabili nece tradere voluisset potentia mediante az ő igen nagy kárára. Foltos papíron, hátlapján három gyűrűspecsét nyomával. DL 75283. (Bánó cs. lt.) 1540 Dec. 20. (in vig. Thome ap.) Ruffus Tamás Kolozsvár civitas bírája és az összes esküdt tanácsnok emlékezetül adja, hogy megjelentek előttük polgártársaik: Bolkyscher Jakab mester egyfelől, másfelől Zsigmond szabó, majd Jakab mester a következő bevallást tette: ipse fundum seu domum suam inter dotem et aliam domum dicti magistri Jacobi sitam et habitam ex opposite ecclesie nostre parochialis versus plagam occidentalem, minden haszonvételével, épületeivel és határaival, ahogyan ő és elődei birtokolták et notanter cum muro doti contigno, qui olim et ex novo semper ad eandem domum sive dictum fundum noscitur pertinere et in terra fundi venditi collocato, prout et nostri coniurati, scilicet Johannes Rwtsch, Petrus Zekel et alter Johannes Popparth dicti post debitam visionem et metarum considerationem in presentía honorabüis viri domini doctoris in medicinis, Johannis Megerleyn de Cionno tunc plebani nostri factam nobis concorditer retulerunt, eladta Zsigmondnak meg örököseinek pro ducentis florenis minus decern, quemlibet per centum denarios computando, örökre és visszavonhatatlan birtoklásra, abban Jakab mester magának és örököseinek semmi jogot fent nem tartva. - Hozzáfűzte még Jakab mester, hogy Zsigmond és örökösei meg a plébános canalia versus eandem dotem inshnul equalibus laborious et expensis conservare perpetuus temporibus tenebuntur. Minderre Zsigmond és Jakab örököseik nevében is kölcsönösen szavatosságot vállalt. Átírták Kenéz András kolozsvári bíró és az esküdtek 1478. márc. 12-i privilégiumukban. Akadémiai lt., Kolozsvár, céhiratok 1. (DF 261190.) - Kiadásai 1323-as dátummal: Jakab: Kolozsvár. Okit. I. 258., Z-W I. 377., Doc. Trans. II. 100. (román fordítás). Anjou okit. VII. 674. (Utalás az 1423-as dátumra, de az oklevelet elveszettnek tartva.) 1541 Dec. 20. Róma. Dauxbun (dictus), a csanádi egyházmegyei lippai Szent István-egyház presbitere és a lippai civis-ek bucsúengedélyt kérnek a pápától a mondott egyház felkeresői részére. Lukcsics I. 699. (Reg. suppl. vol. 172 fol. 118b.) - Juhász: A Csanádi püspökség IV 130. 1542 Dec. 21. Nos fráter Andreas abbas monasterii in Circz totusque conventus ibidem patefacimus presentium inspectoribus, quod discreti viri Petrus et Jacobus dicti Kewer cives in civitate Papa satisfecerunt nobis de molendino nostro pro duabus marcis, pro quibus quidem marcis ipsos quittamus cum presenti kartha sigüli nostri murümine roborata. Datum in dicto monasterio, anno Domini M° CCCC

0 vicésimo tertio, in die Beati Thome apostoli etc. Papíron, a szöveg alatt pecsét darabjával. DL 43575. (Múz. törzsanyag, Véghelygyűjt.)