C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007)

tozékkal együtt Zudar Péter és Simon mestereknek és testvéreiknek, Istvánnak, Mihálynak, Györgynek, Jánosnak és Imrének iktatták örök birtoklásra, ellentmondás nélkül. A két oklevelet Lajos király Péter mester saját és testvérei nevében tett kérésére átírta és Zudar (dictus) Domokos fiainak szolgálataira tekintettel binis vicibus megerősítette. - A nádor ekkor megkérdezte Jakab mestert, hogy az említett birtokok milyen módon illetik meg a királyi jogot, aki azt válaszolta, hogy Magyar Pál mester özvegye, Margit asszony ezeket a birtokokat nem adhatta el, mivel azokba magát nem vezettette és iktattatta be, következésképpen a birtokok a királyi jogot illetik meg. A felek ekkor ítéletet kértek. A nádornak és a jelenlévő többi bárónak és előkelőnek úgy tűnt, hogy mivel az alperesek törvényes iktatással bekerültek a három birtokba és ezt két alkalommal a király is megerősítette, Jakab mester előterjesztése nem fogadható el, így a három birtokot nem lehet a királyi joghoz csatolni, hanem azok Zudar Benedeket és Simont de iure et de facto omni equitatis tramite megilletik. A nádor ezért bírótársai tanácsára Benedeket és Simont Jakab mester törvénytelen támadása alól felmenti és a három birtokot meghagyja nekik és örököseiknek örök birtoklásra, az idegen jog épen tartása mellett. A privilegiális oklevelet hiteles függőpecsétjével erősíttette meg. Hártyán, függőpecsét selyemzsinórjával. DL 11296. (NRA 1548-106.) 251 Márc. 3. (Bude, 50. oct. epiph.) Garai Miklós nádor emlékezetül adja, hogy miután Zs. nevében előadták, hogy a pozsonyi várhoz tartozó Bodak, Sewl, Baka, Zylaslwche, Pochfalva, Posafalva, Gele, Nadwar, Swr, Chandal, Wyfedemes és Wyzkeleth királyi birtokok határjárásra, mások birtokjogaitól történő elkülönítésre és új határjelek emelésére szorulnak, az ország dicséretes és régi szokása szerint írásban kérte a pozsonyi káptalant, hogy küldje ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében a nádori emberek menjenek az említett birtokokra, ahol összehíván a szomszédokat és határosokat, járják be azokat régi határjeleik mentén - ahol szükséges, a régiek mellett újakat emelve -, majd a bejárt birtokokat - elkülönítve mások birtokjogaitól hagyják meg a királynak örök birtoklásra, az esetleges ellentmondókat megidézve jelenléte elé, végül tegyenek jelentést. - Vízkereszt nyolcadán Jakab mester a királyi különös jelenlét diffinitora Zs. nevében királyi levéllel bemutatta a pozsonyi káptalan 1423. febr. 10-én ez ügyben kelt (130) privilegiális oklevelét. Mivel a bemutatott oklevél alapján ellentmondás nem történt, ezért a nádor az említett királyi birtokokat meghagyja a királynak a pozsonyi káptalan oklevelében foglalt határbejárás szerint örök birtoklásra minden haszonvétellel és tartozékkal együtt, az idegen jog épen tartása mellett. A privilegiális oklevelet hiteles függőpecséttel látta el és a király részére bocsátotta ki. Hártyán, függőpecsét selyemsodratával, díszített kezdő nagy „N" betűvel és „os Nicolaus de Gara" kiemeléssel. MTA Kt Kézirattár, Oklevélgyűjtemény 321. (DF 243968.) Hátoldalán közel egykorú kézzel: Metalis super possessionibus castri Posoniensis.