C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007)

252 Márc. 3. (Bude, 50. die oct. epiph.) Garai Miklós nádor emlékezetül adja, hogy miután Zs. nevében előadták, hogy a pozsonyi várhoz tartozó Bodak, Sewl, Baka, Zylaslwche, Pochfalva, Posafalva, Gyele, Nadwar, Swr, Chan­dal, Wyfedemes és Wyzkeleth királyi birtokok határjárásra, mások birtok­jogaitól történő elkülönítésre és új határjelek emelésére szorulnak, az or­szág dicséretes és régi szokása szerint írásban kérte a pozsonyi káptalant, hogy küldje ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében a nádori emberek men­jenek az említett birtokokra, ahol összehíván a szomszédokat és határosokat, járják be azokat régi határjeleik mentén - ahol szükséges, a régiek mellett újakat emelve -, majd a bejárt birtokokat - elkülönítve mások birtokjogaitól - hagyják meg a királynak örök birtoklásra, az esetleges ellentmondókat megidézve jelenléte elé, végül tegyenek jelentést. - Vízkereszt nyolcadán az óbudai apácák nevében János diák azok ügyvédvalló levelével bemutatta a pozsonyi káptalannak 1423. febr. 2-án ez ügyben kelt (105) privilegiális okle­velét. Mivel a bemutatott oklevél alapján ellentmondás nem történt, ezért a nádor az említett királyi birtokokat a királynak, az óbudai apácák birtokait a pozsonyi káptalan oklevelében foglalt határbejárás szerint pedig az óbudai apácáknak hagyja meg örök birtoklásra minden haszonvétellel és tartozék­kal együtt, az idegen jog épen tartása mellett. A privilegiális oklevelet hiteles fuggőpecséttel látta el és az óbudai apácák részére bocsátotta ki. Hártyán, függőpecsét selyemsodratával, a kezdő nagy N helyével. DL 11746. (Acta eccl., ord. et mon. Poson. 9-10.) 253 Márc. 3. (Bude, 50. die oct. epiph.) Garai Miklós nádor emlékezetül adja, hogy Nathafalwa-i Gergely fia: János (proc. Monyoros-i László leleszi kon­venti levéllel) egyfelől, Checher-i János fia: Ferenc (proc. Ezen-i István lele­szi konventi levéllel) másfelől, harmadrészről pedig Bachka-i Zsigmond fe­lesége, Ruska-i Bathor János leánya: Katalin nemes asszony és e János fia: András leánya: Anna puella (proc. Helmech-i Simon leleszi konventi levél­lel), akik a perbe avatkoztak, 1416 vízkereszt nyolcadán a nádor perhalasz­tó oklevele értelmében megjelenvén, Natafalwa-i János ügyvédje bemutat­ta a leleszi konvent arbitrionalis oklevelét, miszerint a leleszi konvent a ki­rály arbitrionalis és obligatoria oklevele értelmében kiküldte Checher-i Fe­renc részére András, míg Natafalwa-i János és Nagmihal-i Pongrác felesé­ge: Anna nemes asszony részére János papokat, konventi testvéreket, hogy meghallgassák a hat fogott bíró Mihály-nap 25. napján Wyewr birtokon ho­zandó ítéletét. - Visszatérve jelentették, hogy ők per adductionem partium Wyewr birtokra mentek, ahol Ferenc, János és Anna férje: Pongrác suos arbitratores consedere fecissent. A bírák megtekintették a leleszi konvent Wyewr birtokról szóló, Ferenc által bemutatott megegyező és zálogosító nyílt oklevelét, amelyben azt találták, hogy Lazon-i néhai Jakab Ferenc ap­jának, Checher-i Domokos fiának: Jánosnak a megsebesítéséért, valamint a mondott Domokos fiának: Istvánnak megöléséért, amit ő és Pál nevű fami­liárisa követett el, bizonyos pénzösszegért és feltételek mellett Wyewr bir­tokot Jánosnak és István özvegyének meg fiainak zálogba bocsátotta. A bí­rák ezért egybehangzóan úgy döntöttek, hogy solummodo solutio seu re-

Next

/
Oldalképek
Tartalom