A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

már annyira, hogy ezzel a humanista joggal éljünk. Bármennyire zsúfoltnak is tartom azonban a börtönöket, éppen azért, mert az ellenség oldaláról jelentkezik, ezzel az amnesztiával későbbi időpontban kell élni. De politikailag lényegesnek tartom, mert bírósági szerveinket befolyásolja a bizonytalan helyzet. A Déry-Háy üggyel kapcsolatban folytatott megbeszélésen a népbírók is kijelentették: miért hozzanak vidéken vagy Budapesten súlyos ítéletet, amikor nemsokára úgyis amnesztia alá esnek. A PB-nek ebben a kérdésben határozott álláspontot kell elfoglalnia, akkor a szervek vezetői így informálják a maguk munkatársait és nem lesz mese két hónap múlva. Az Adminisztratív Osztálynak volt egy megjegyzése, ami körülbelül azt a kérdést érintette, ami a tegnapi megbeszélésen is felmerült. Az anyagban benne van, hogy Nezvál és Szénási elvtársak egy-két kérdéssel nem értenek egyet.

39 Nem eltussolni akartuk a dolgot, nem elvi kérdésről van szó, elvileg a három vezető között nincs probléma, hanem hogy egy csomó konkrét eset zavarja a három szerv harmonikus együttműködését. Az előterjesztett javaslatok alkalmasak arra, hogy ezt a munkát tovább vigyük. NEMES DEZSŐ elvtárs: A három szerv munkájának az értékelésénél meg lehet állapítani, hogy a három szerv közötti együttműködés az elmúlt évben fejlődött és lényegesen megjavult. Nem ugyanaz a helyzet, mint volt 10 hónappal ezelőtt. Ez persze nem azt jelenti, hogy ma minden fenékig tejfel. Fennáll még bizonyos bizalmatlanság, amelyek különböző jellegűek és mind meg kell szüntetni. A javaslatok általában, amennyire én meg tudom ítélni, helyesek. Az amnesztia kérdésében a véleményem azonban más. Igaz az, hogy az ellenség követel tőlünk amnesztiát, de nem az ellenforradalom előtti köztörvényesek számára, hanem az ellenforradalmárok számára. Nem szükséges, hogy ez az amnesztiakövetelés bennünket olyan irányba befolyásoljon, hogy féljünk amnesztiát adni az ellenforradalom előtti időszakra. A 6-os számú javaslat ilyen javaslat, amnesztiajavaslat. Jellegében eltér a 6-os a 7-es ponttól. A 6-os pont amnesztiát javasol április 4-re a köztörvényes büntetésüek számára 1956. július 31-ig bezárólag. Azt hiszem, nyugodtan lehet ezt vállalni. Miután az ellenforradalom előtti időszak köztörvényes bűnözőinek néhány kategóriájáról van szó, azt hiszem az időpont nem egészen szerencsés, sőt talán nem is egészen igazságos. Az a köztörvényes bűnös, akit július után csuktak be, már nem eshet ez alá. (KÁDÁR elvtárs közbeszólása: Ez örök probléma, mindig meg kell húzni valahol a határt.) Nezvál Ferenc és Szénási Géza az előterjesztés 3. pontjának első bekezdésében szereplő értékeléssel nem értett egyet, amely a következőképpen hangzott: „A vizsgált időszak elején az ügyészek nem akartak vádat emelni, a bíróságok nem akartak ítélkezni. Munkájuk nagy nehézségek közepette indult meg és ez szükségessé tette a gyorsított, majd népbírósági eljárás bevezetését. Az ügyészségek és a bíróságok munkája az utóbbi hónapokban javult, de egyes esetekben érvényesül az igazságügyi szerveknél az ellenség átmentése. A politikai ügyek elbírálásában sok a liberalizmus és ingadozás. Az igazságügyi szervek még mindig nem elég következetesen hajtják végre büntetőpolitikájukban a Párt irányvonalát, nem eléggé élnek azzal a lehetőséggel, amelyet a Kormánytól kaptak." 949