A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

javaslat. A 2. oldal 5. pontnak a határozatban semmiféle folytatása nincs.

36 Olyan munkásembereket, akik megszédültek, nagyon keményen büntettünk, mert hamar odakerültek a bíróság elé. A határozati javaslatban erről egy fél szó sincsen. Azt hiszem, mi annyira beleéltük magunkat ebbe, hogy ettől való félelmünkben már semmit sem merünk csinálni. Az a véleményem, hiányzik egy olyan pont, hogy a nem osztályidegen, olyan munkásemberek tehát, akik nem is megrögzött bűnözök - csúnya szót használok - amnesztiában kellene, hogy részesüljenek. Ettől nem kellene félni, mert azt hiszem, hogy ez a mi osztályszempontjainknak a kifejezésre juttatása, másrészt mert ha a kormány erős, megengedheti, hogy ilyen embereknek amnesztiát adjon, kb. ugyanolyan formában, mint ahogy az a 6. pontban van. FRISS ISTVÁN elvtárs: Nem nagyon értek az itt érintett kérdésekhez, de amennyiben értek, azt hiszem, hogy általában rendben van az előterjesztés, mégis a határozati javaslati rész l/a pontja számomra nem egészen megfelelő. Azt mondja: „Az Országos Pártértekezlet határozatában foglaltaknak megfelelően a bűnüldöző és igazságügyi szerveink tevékenységének a súlyát elsősorban az osztályidegen és huligán elemek által elkövetett, továbbá a súlyosabb köztörvényi bűncselekmények felderítésére és üldözésére kell összpontosítani." Nem emlékszem rá, hogy az Országos Pártértekezlet határozata erre kötelezne bennünket. Egyébként helyesebb lenne, ha azt írnánk és a követelményeknek jobban megfelelne, hogy a bűnüldöző és igazságügyi szerveink tevékenységének a súlyát elsősorban az osztályidegen elemek által elkövetett és ezen belül a súlyosabb köztörvényi bűncselekmények felderítésére és üldözésére összpontosítanák. MÜNNICH FERENC elvtárs:

37 Dolgom van a belüggyel, az igazságüggyel és az ügyészséggel is, ezért meglehetős áttekintésem van e kérdésekben. Ennek a jelentésnek az a hibája, hogy fényképet ad, de nem elemzi a hibák okait. Azon kívül egyoldalú, mert a rosszul dolgozó bűnüldözők között nem szerepel a Belügyminisztérium. Az előterjesztés szerint itt minden jó, csak a bíróságokon és az ügyészségeken van baj. Ezt persze Biszku elvtárs nem tartotta szükségesnek belevenni, mert tudja, hogy van a belügyben is hiba. Ez az egyik hibája, valamint az, hogy nem eléggé együtt dolgoznak, nem elég jó a kapcsolata a 3 bűnüldöző szervnek. Ez adódik bizonyos értelemben a múltból még, amikor egyedül a belügy játszott az első hegedűn és a többiek csak Az előterjesztés 5. pontja a következőket tartalmazta: „Az októberi események zűrzavarában belekapcsolódtak olyan dolgozó osztályhelyzetü személyek is, akik nem játszottak vezető szerepet, nem népi demokráciánk megdöntésére törekedtek, hanem viszonylag kisebb súlyú bűncselekményt követtek el, az ellenforradalom leverése után pedig a gazdasági élet helyreállítása és a politikai konszolidáció idején igyekeztek korábbi cselekményeiket jóvá tenni. Bűnüldöző és igazságügyi szerveink azonban az ilyen személyeket gyakran tudatos ellenforradalmárként üldözték és ítélték el súlyosan, holott ezekkel szemben nem a megtorlás módszerét kell alkalmazni." A felszólalást közti: Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez. 2. kötet, Közgazdasági és Jogi Kiadó, Bp., 1993.777. 946