A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
határozatok következetes véghezviteléről ennek alapján nem gondoskodtunk megfelelően. Többször előfordul, hogy egy-egy helyes határozat végrehajtását azért nem tudjuk következetesen végigvinni, mert az események elsodorják. De az is igen sokszor előfordul, hogy az alapszervezetekig míg lejutnak a dolgok, nem marad meg a fenti elképzelésből sok a helyi végrehajtásnál. Nyilván javítani kell a munkát, hogy ezen változtatni tudju[n]k. Kádár elvtárs kérdésként tette fel Hajdú elvtárs ügyét. Azért van élénk tiltakozás, mert ő kapott pártbüntetést jobboldali hibáiért. Ezt kihirdették, és úgy vették tudomásul, hogy efölött a párt felső szervei napirendre tértek. Ezt követően, három hónap múlva Hajdú megtudta, hogy nyugdíjazását viszik a Minisztertanács elé. Ő akkor fellármázott mindenkit, hogy ne nyugdíjazzák, mert még nem is nyugdíjképes. Egyébként ebben az ügyben a professzorok alaposan levizsgáztak. Ezeknek ott nagyobb tekintélyük vagy befolyásuk a hallgatókra nincs. És Hajdúnak sincs. Amikor ő önkritikát gyakorolt a taggyűlésen és azt mondta, hogy Petőfi köri hibáiért kapta a pártbüntetést, maga mellé állította az embereket, de mi azután megmondtuk, hogy nemcsak azért kapta, hanem más tevékenységért is — ez aztán az ő politikai befolyását elég alaposan csökkentette. FEHÉR LAJOS elvtárs: Való igaz, hogy a Partizánszövetség kerületi szervezetei és a szövetség munkájában a fő ellentmondás az, hogy a kerületi szervezetekben megvan az a törekvés, amely igen éles, hogy párhuzamot akarnak kiépíteni a kerületi pártbizottságok irányítása mellett. Ki akarják vonni magukat a kerületi pártbizottságok irányítása alól. Az ideiglenes vezetőségben is megvolt néhány elvtárs részéről a törekvés, hogy a kerületi bizottságok önállóságát túlozni akarták. Földes elvtársnak azt az utasítást adtuk: képviselje a referátumában azt az elvet, hogy a Partizánszövetség tagj ai fő törekvésüket a pártban fejtsék ki. Azt j avasolom, a kerületi pártbizottságok vegyék számba, hogy a kerületi pártszervezeteknél hány partizán tevékenykedik és vonják be őket a pártmunkába, a kerületi pártmunkások lássák el őket pártmunkában és számoltassák el őket. Természetesen, ahol megrögzött szektáns van, ott fel kell ellenük lépni és sok esetben, ahol a frakciós tevékenység úrrá lesz, meg kell fontolni a szervezet feloszlatását is. Másik kérdés a parasztpolitikával kapcsolatos. A budapesti munkások nem ismerik a párt parasztpolitikáját, általában a piac ingadozásán keresztül nézik a párt parasztpolitikáját. Javasolom, ismertessük a munkások előtt a párt parasztpolitikáját. RÓNAI SÁNDOR elvtárs: A vita kapcsán szó esett az üzemekben a jó szakmunkások pártból való távolmaradásától. Azt hiszem, határozatba kellene venni, hogy olyan politikát kell folytatni, amelynek eredményeként ez a réteg szilárd bázist képezzen. Azt az indoklást ugyanis, hogy csak anyagi szempontból maradnak távol a munkások, nem lehet elfogadni. Azt hiszem, a politikai meggyőző munka is hiányzik. Ezt a kérdést sokkal tüzetesebben kell megvizsgálni, mert nemcsak pártunk szilárd bázisa, 828
