A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
akciónál megmutatkozott, hogy milyen problémák vannak e két rétegnél az üzemekben. Ajó szakmunkásoknál van ez elsősorban, akik becsülettel kitartottak akkor is, amikor a % hajhászás ment, és elhanyagolták a minőséget. Másik fontos kérdés a szervezett munkások elhanyagolása. És itt kihatott a szocdemekkel való bánásmód is. Nagyon sok helyen találkozunk olyan régi szervezett munkással vagy régi szocdemmel, aki eltávolodott és politikailag is indiffercnssé vált. Mi most az ellenforradalom után nem néztük meg közelről, hogy mi a helyzet itt. Sértette még ajó szakmunkásokat az egyes sztahanovisták futtatása. Valósággal gyűlöltté tettük előttük Muszkát, 57 Rödert 58 stb. Ezek futtatása kihatott a jó szakmunkás rétegekre. És bár jelenleg ilyen veszély nincs, meg kell nézni alaposan az eddigi tapasztalatokat. Kádár elvtárs beszélt arról, hogy hol vannak a gyenge pontjaink. Ez a vitában részben már feljött, de még egy dolgot szeretnék felvetni. A részleges tanácsválasztásoknál 59 a választópolgárok 1/4-e választott. Pozitív jelenség, hogy a nagyüzemi munkáskerületekben jó hangulatban, önkéntesen, gyorsan leszavaztak. (XIII., IX., IV. kerület.) Érdekessége a dolognak, hogy ezekben a kerületekben a lumpenproletár rétegeknél volt a baj és voltak házak, ahonnan alig mentek el szavazni. Pl. az Üllői úton. Nekünk tehát ezt is majd alaposabban kell tanulmányozni, mert ez is meg fogja mutatni egyes helyeken gyenge pontjainkat. Itt kell megemlíteni, hogy a választás polgárság körében is sokkal nehezebben ment, mint az üzemi kerületekben. Nem esünk persze kétségbe emiatt, de a fővárosnál a polgárság is igen fontos dolog. A javaslatoknál helyes kitérni külön pontban a főváros vezetésének helyzetére, és alaposabban át kellene gondolni, hogy a nagyüzemek munkásaihoz az elkövetkezendő egy évben milyen módon akarunk közelebb jutni. BAKÓ ÁGNES elvtársnő: Először a jelentéshez, tekintettel arra, hogy engem is bevontak az elvtársak a jelentés elkészítésébe. Azt hiszem, nagyon nehéz olyan jelentést készíteni, amelyben egész Budapest munkájáról kell számot adni, úgy elkészíteni, hogy elég mélyreható legyen és tényleg az élő problémák kiugorjanak. Mindenesetre biztos, hogy ez így nem elég élő és nem látszanak belőle azok a kérdések, amelyek a legfőbb problémát jelentik. Az a véleményem, hogy olyan kérdések, amit Kádár elvtárs felvetett, tehát a munkások kérdése, Budapesten egy-egy fontosabb kerület Muszka Imre 1948-ban elsők között kapott Élmunkás Jelvényt. 1949. május 1 -jén Munkaérdemrend kitüntetésben részesült, 1950. március 15-én Kossuth-díjat, 1950 májusában pedig sztahanovista kitüntetést kapott. L. TOKÁR Péter: Muszka Imre munkamódszere és újításai. Bp., 1951. Rőder Béla széria-esztergályos 1951-ben sztahanovista kitüntetést kapott, május l-jén ő vehette át a Rákosi Mátyás Művek dolgozói nevében a KV Vörös Zászlaját. L A munka hősei. Rőder Béla sztahanovista csúcsesztergályos élete és munkamódszere. Bp., Népszava, 1951. és A Rőder-mozgalom. [Bp.], Népszava kiadás, 1952. 1957. november 17-én került sor a választásra, amelynek során 27 fővárost és 453 kerületi megüresedett hely betöltéséről döntöttek. A részvétel 93,5%-os volt. A Hazafias Népfront jelöltjeire esett a szavazatok 99,7%-a. A politikai tapasztalatokról a budapesti párt VB tanácskozott. (BFL XXXV. l.a.4. cs. 12. ö. e.) 812
