A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
érezték, a párt nem törődik velük kellőképpen. Vannak még más okai is ennek. Egyébként az anyagban is benne van, hogy viszonyunk a szakszervezettel nem elég jó és ez szakszervezeti kérdés is. Van javulás ezen a téren, de nem elég jó a viszony most sem. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Elolvastam ezt a jelentés. Erre azt lehetne mondani, hogy általában pontos képet ad. Ebben hibás megállapítás nincs. De valahogy az az érzésem, hogy az elvtársak szinte arra törekedtek, hogy a jelentésbe hiba ne kerülhessen, túlzás nélkül azt lehetne mondani, hogy kevés olyan van benne, amit a Politikai Bizottság tagjai nem ismernek. Ha valaki közülünk 3 embert megbízott volna, hogy adjon jelentést a B[uda]pesti Pártbizottságról, külön megvizsgálás nélkül tudtunk volna ilyen jelentést adni. Ami itt le van írva, az mind igaz, de nem elég konkrét. Szeretnék pár kérdést felvetni. Pl. a budapesti pártmunkának még mindig központi kérdése, bázisa a nagyipari munkásság körében folytatott politikai munka. Ez a központi kérdés és sokáig ez is lesz. Van az anyagban olyan ismert megállapítás, hogy a nagyüzemi munkások között viszonylag kevés a párttag. Ez a megállapítás kevés. A budapesti kommunista mozgalomnak ez a legfontosabb kérdése, ezzel többet kellene foglalkozni. Másik igen fontos kérdés: egy olyan pártszervezet volt eddig, amit a Központi Bizottságnak fel kellett oszlatni. 33 Hasonló kérdés kisebb kiadásban még pár helyen található. Hogy hol van ilyen? Feltételezem, a Budapesti Pártbizottságon tudják, de a Politikai Bizottság ezt nem ismeri. Ezzel a kérdéssel kellett volna foglalkozni. Aztán itt van ez a jogi egyetemi pártszervezet, amit én magamban csak Hajdu-féle pártszervezetnek nevezek. Szóval ennek a Hajdu-féle szocialista tömörülés történetének sincs még vége. 34 Mi csináltunk ott valamit, kicsit sokáig is tartott, és a vége az lett, hogy állami javaslatot kaptunk Hajdú nyugdíjaztatására vonatkozólag. 35 Erre mi történt? Népmozgalom kezdődött, és az ottani pártszervezet vezetősége írt egy levelet, amelyben protestált Hajdú Az MSZMP IIB 1957. június 14-i ülésén foglalkozott az ELTE Jogi Kara pártszervezetének munkájával és döntött a pártszervezet feloszlatásáról. (Az MSZMP ideiglenes vezető testületeinekjegyzőkönyvei IV. kötet, i. m. 113.) A budapesti VB 1957. augusztus 12-én tárgyalta a kari pártszervezet újjászervezésének kérdését. Az 59 tagból 50-et visszavett, nyolcat nem, két főt pártbüntetésben részesített. (BFL XXXV. 1. a. 4. cs. 3. ő. e.) Az előzményekre 1. az IIB 1957. április 16-i és június 14-i üléseinek jegyzökönyvét. (Az MSZMP ideiglenes vezető testületeinek jegyzökönyvei III. kötet, i. m. 79-80. és IV. kötet, i. m. 113., továbbá BFL XXXV. l.a. 4. cs. 3. ő. e.) 35 Az ELTE ÁJTK pártszervezte elérte, hogy Hajdú Gyula nyugdíjazására vonatkozó javaslatot 1957. október 24-én levették a Minisztertanács napirendjéről, tekintettel az indoklás (a professzor 71. életévében van) megalapozatlanságára. Ezt követően került sor Szigeti József miniszterhelyettesnél egy egyeztető megbeszélésre, ahol Seres Imrével, a jogi kari párttitkárral közölték, hogy a nyugdíjazásra valójában politikai okból kerül sor, ami a KEB korábbi „szigorú megrovás" pártbüntetés súlyosbítása. Szigeti álláspontja szerint a párton belüli jobboldali csoportosulás leszerelését segítené Hajdú eltávolítása. 800
