A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

amit mindannyian átéltünk abban az időben és nem tudták hova tenni a dolgokat. Az események nem voltak politikailag előkészítve és ezek megrendítették az embereket. Ehhez jöttek az anyagi természetű dolgok is. A másik, ami az egész hadseregre érvényes volt, az a nagyon erőteljesen elterjedt dolog, hogy „a népre nem lövünk". Fehér elvtárs azt mondja, hogy október 23-tól kezdve nem volt felelős ember. Szerintem 23-án se és azt közvetlen megelőzően sem volt, hiszen nekünk nem is szabad lett volna eljutni október 23-ig. Én nem azt vitatom, hogy a hadseregben és a pártban nem voltak nagy számmal áldozatra kész erők, hanem azt mondom, hogy olyan képtelen zűrzavar volt fentről kezdve le[nt]ig, ami tarthatatlan. És a hadsereg végig át volt itatva azzal a hazug jelszóval, hogy a „népre nem lövünk". Ez nagy érv volt az ellenforradalom kezében és ez hatott szilárd kommunistákra, volt partizán elvtársakra is. És még a lengyel események is így hatottak, tudomásom szerint valami instrukció is volt ilyen irányban. Ez is leszerelőleg hatott. Egyetértek Bata felelősségre vonásával, ez egyszerűen elkerülhetetlen. SOMOGYI MIKLÓS elvtárs: Ki kellene emelni a határozatban vagy az értékelésben vagy a tanulság levonásánál, hogy az a szellem, amely kialakult és most is tapasztalható egyes vidéki helyeken, hogy a parancsnokok a fegyelmet ugyanolyan módszerekkel akarják kialakítani, mint néhány évvel ezelőtt. Ezt nagyon élesen ki kell hozni és nagyon élesen le kell vonni a tanulságot felfelé és lefelé. Az elhangzottakkal és az Adminisztratív Osztály jelentésével egyetértek, de nem értek egyet azzal a résszel, amellyel Hazai felelősségét kívánják csökkenteni.

48 Ő olyan időben volt a politikai csoportfőnök, amikor ezek az események bekövetkeztek. Semmi körülmények között sem lehet menteni. Farkas már nem volt ott akkor, de Hazai az Ő módszereit vitte tovább. Mi megnevezünk egy csomó felelős embert, de nem nevezünk meg olyant, akik dacára minden zűrnek, a rádió félrevezető adásainak, a „Hajnalodik" című cikknek, odaállt egységeivel és harcolt. Ilyeneket is meg kellene nevezni, nemcsak a történelmi hűség kedvéért, hanem azért is, hogy érezzék, büszkék vagyunk rájuk. KASZÁS FERENC elvtárs: A kritikai megjegyzéssel, hogy a felelősségből nekünk is vállalni kell egy részt, egyetértek, ebben Apró elvtársnak igaza van. Nem tudok egyetérteni, ami a jelentésben van, amit Kiss elvtárs hozzászólásában is említett, hogy a Néphadsereg kádererősítését a 49-es 50-es időszak alapján úgy értékeljük, hogy csak részben sikerült ezt végrehajtani, hogy sok pártszervezet eleve alkalmatlan kádereket küldött a hadseregbe. Ilyenre én is tudok példákat Tóth Lajoson kívül is, mégsem ez volt a jellemző, hanem az, hogy a párt fentről egész az alapszervezetekig igyekezett létrehozni olyan néphadsereget, amilyenre szükség volt. És a káderek többségére ez volt a jellemző. Én tudom, mi volt A kiegészítő jelentés arról ír, hogy Hazai Jenőt nem lehet azokkal „egy kalap alá venni", akik „nyílt árulókká váltak és nemcsak tehetetlenek voltak". 754