A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

dologból kifolyólag párt poszton nem maradhatott tovább, vagy állami vonalon nem állta meg a helyét, azokat adtuk át a hadseregnek. Ezt a megállapításomat Tóth Lajos elvtárs esetével támasztom alá. Róla megállapították, hogy nem felel meg káderesi poszton. Akkor átkerült a hadseregbe. Ebben még nem volt különösebb hiba. De a hadseregből elvitték magas iskolára, és amikor onnan hazajött, tőlem is véleményt kértek és Kovács Istvántól is, hogy erre a beosztásra beállítható-e. Kovács István azt mondta, szerinte erre a beosztásra nem alkalmas. Én is azt mondtam, hogy bár elvégezte ezt a hároméves iskolát, erre a posztra sohase tenném. Ilyen vélemények után mégis oda tették. A véleményeket Nógrádi elvtárs gyűjtötte akkor össze, aki kijelentette: hallatlan ez a mi hadseregünk, amelynek Tóth Lajos lett a vezérkari főnöke. Nógrádi elvtárs szintén nem értett egyet Tóth Lajos beosztásával, de nem tudta ezt megakadályozni. Ilyen volt tehát a kádermunka. Bizony oda került sok gyenge káder, akik sem élettapasztalat, sem párthüség szempontjából még nem voltak kipróbálva. Ezek az emberek olyan politikai helyzetben, mint ami október 23-án és azt követően kialakult, amikor náluknál szilárdabb emberek is meginogtak, tehetetlennek bizonyultak, sőt egy részük árulóvá vált. Az Adminisztratív Osztály jelentésében van egy tévedés is, amit az Adminisztratív Osztály úgy ír, hogy a hadsereg jelentésben van a tévedés. A 4. oldal első bekezdése azt mondja, hogy a pártközpontban volt egy törzs, amely a fegyverek elosztásával foglalkozott, és amelynek vezetésével én lettem megbízva.

42 Ilyen törzs nem volt, de volt a Politikai Bizottságban olyan megállapodás [sic!], hogy nem halad a fegyverelosztás, Czinege elvtárs egyenruhába vágta magát és elküldtük azzal a megbízatással, hogy az ő döntései alapján menjenek ki a fegyverek a megfelelő helyekre. Czinege elvtárs át is ment, de olyan törzs, amely a fegyverek elosztása fölött diszponált volna, nem volt. Czinegét valóban oda küldtük, és akkor a fegyverek egy része eljutott a kívánt helyre. De pl. a VIII. kerületi pártbizottsághoz mire eljutott, már tűzszünet volt, és nem használhatták. A kerületi pártbizottság folyosójára rakták le, ahová bementek a csibészek és elszedték. Senki nem lőtt rájuk, mert tűzszünet volt. A határozattal kapcsolatban. Aj elenleginél jobban kell hangsúlyozni az említettek felelősségét, és utaljunk újabb felelősségre vonásokra is. Itt arra gondolok, hogy Batát felelősségre kell vonni pártvonalon. A határozat-tervezet 2. oldalán a 3. pontban szerepel ilyen megjegyzés: tehetetlennek bizonyultak.

43 Véleményem szerint ez enyhe kifejezés az említettek 42 A kifogásolt rész így szólt: „A jelentés második, »A hadsereg legfelső vezetésének működése és szerepe az ellenforradalom október 23-tól október 28-ig terjedő idöszakában« című részében a tények leírásában egyes helyeken ferdítések vannak [kiemelés az eredetiben - a szerk.] és azok lényeges kérdésekben dezinformálnak. A munkások felfegyverzésével a pártközpontban, a KV október 26-i ülésének határozata alapján kezdett el foglalkozni Kiss Károly elvtárs vezetésével egy törzs, Czinege Lajos elvtárs pedig át lett küldve a HM-be az ottani munka meggyorsítása érdekében. A HM jelentés 19. oldal első bekezdésében erről írtak tehát nem felelnek meg a valóságnak." 43 A megállapítás a hadsereg legfelső vezetésére (Bata István, Janza Károly, Tóth Lajos, Hegyi László) vonatkozott. 751