A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
RÓNAI SÁNDOR elvtárs: Persze a nyereségrészesedés - akárhogy is alakul egyik-másik területen - a termelés szempontjából feltétlenül ösztönzőleg hat. Hogy ezt a következő években hogyan fogjuk szabályozni és módosítani, nem tudom, de mindenesetre a nyereségrészesedés olyan, amely a termelésben ösztönzőleg hat. A mezőgazdasággal kapcsolatban helyesnek tartom, hogy több műtrágyát hozzunk be, de nekünk perspektívában azt is meg kell mondani, hogy vajon a kisárutermelő szektornak milyen irányú és milyen mérvű támogatást kell adni. Bizonyos határt véleményem szerint szabni kell ezen a téren is, olyant, ami a termelési kedvet nem csökkenti, de azt sem eredményezi, hogy a kisárutermelők... 33 KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Van határozatunk, hogy minimálisan a fölött a határ fölött kell támogatni, ami még ösztönöz. 34 RÓNAI SÁNDOR elvtárs: Ennek viszont a tervben is kifejezésre kell jutni. Befejezésül: egyetértek azzal, hogy a takarékosság terén alapos vizsgálatot kell folytatni. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Szükség van egy kicsit a tervezés javítására. Ez a terv már sokkal komolyabb és szolidabb. A szemlélet is, ami ebben visszatükröződik, jobb, mint 10-11 hónappal ezelőtt, de a szemléleten tovább kell javítani. Apró elvtárs azzal kezdte hozzászólását, hogy van bizonytalanság a szovjet tárgyalások előtt és attól függően a tervezésben. Nem attól kell függővé tenni a tervet, hogy a Szovjetunió mit tud adni. Tervünknek mindig abból kell kiindulni, hogy mik a magyar kormány szándékai és lehetőségei. Ha ebből indulunk ki, akkor lesz egy szolid bázisunk, amivel kérésünket alá tudjuk támasztani. Most úgy megyünk, mint a rák: először szimatolunk, hogy mit kaphatunk, ha kevesebbet adnak, elővesszük az új koncepciót és lejjebb megyünk. Pedig, hogy mit gondolnak rólunk, annak gazdasági következményei is vannak. 35 Éljék bele magukat az elvtársak a szovjet gazdasági vezetők helyzetébe. Ha látják, hogy tervünket komolytalanul akarjuk csinálni, arra gondolnak, miért adjanak? A szolidság több segítséget biztosít a mi számunkra. 11 A kipontozás az eredeti szövegben szerepel. Az IIB 1957. március 12-i ülésén az agrárpolitikai tézisek vitája során született ilyen állásfoglalás. (Az MSZMP ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. kötet, i. m. 294.) A budapesti szovjet nagykövet 1957. november 12-i keltezésű, a magyar belpolitikai helyzettel foglalkozó elemzésével kitért a magyar gazdaság helyzetére is. Azt elismerte, hogy a magyaroknak bonyolult feladatokat kell megoldaniuk a gazdaságirányítást illetően, de véleménye szerint „e feladatok megoldásakor a magyar elvtársak még mindig az élősdi hangulat fogságában vannak, ami összeegyeztethetetlen a szocialista országok internacionalista kötelezettségeivel, és felül kell vizsgálniuk politikájukat a népgazdaság fejlesztése területén a belső erőforrások nagyobb mozgósítása irányában." Szerinte, habár a magyar gazdaságban még vannak jelentős felhasználatlan tartalékok, a népgazdasági tervezésben olyan tendencia alakult ki, hogy lebecsülik az ország belső lehetőségeit. Ennek alátámasztására az 1957-es terv keretszámait és a hároméves terv összeállítását hozta fel. (AVP RF f. 077. op. 38. papka 195. gy. 35.) 666
