A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

Ebben az értelemben, ahogyan most felmerült az 5 százalék, egyetértek, de az anyagból magából ez nem tűnik ki világosan. Ott úgy nézett ki, mint további 5 százalék plussz, amit nem lehet helyeselni. Apró elvtárs mondta, hogy mi elveket hagyjunk jóvá. Mi már sokszor elhatároztunk elveket, sőt meg is ismételtünk, mégis nehezen megy ezeknek realizálása. Megint el fogunk határozni elveket, holott jobb lett volna számokban az elveket meghatározni. Itt van pl. a beruházások koncentrálása. Világos, hogy a beruházásoknak szűk kerete lesz. A minisztertanácsi ülésen már szóba került, hogy egyetlen orvosság, ha nagyon következetesen és nagyon határozottan a bizonyos területre való koncentrálódás útját látjuk. Más orvosság nincs, mert csak ezzel tudjuk bizonyos mértékben a népgazdaságot fejleszteni és struktúráját javítani. Ha ezt nem hajtjuk végre, akkor tönkre leszünk téve. Ha az általános nívón belül nem tudunk bizonyos területet fejleszteni a népgazdaságban, az a magyar népgazdaságot tönkreteszi. Itt, mint elvet, helyes elfogadni, amit Apró elvtárs mondott. Sőt kiegészíteném azzal, amit Fehér elvtárs is említett, hogy gépeket gyártsunk, és ne falakat építsünk, de azt is meg kell határozni, milyen ágazatban kell a gép, műtrágya. Nem is húznám egyformára a vonalat a gépesítés és műtrágya terén. El tudom képzelni, hogy a magyar paraszt még pár évig lóval szánt és mégis többet tud termelni. A mezőgazdasági terméseredmények olyanok, hogy mikor az első delegáció büszkén beszámolt a 8,1 százalékos emelkedésről, az elvtársak megkérdezték: mihez képest van ez az emelkedés? Itt van pl. a gabona. A terv szerint a kenyérgabona vetésterületének bizonyos szűkítését tervezzük. Ez azonban nem iszonyú nagy szűkítés, 300 ezer kat. hold, ami kb. 10 százaléknak felel meg. Kérdezem: lehetséges ennyivel kisebb területen 20 százalékkal többet termelni? Feltétlen - tehát így tervezzük! Igaz, hogy célszerű a föld bizonyos területén más termékeket termelni, amivel 6-8 százalékkal bővíteni lehet a gabonatermést, de a mostani helyzet perspektívában nem azt jelenti, hogy nekünk 30 évig gabonát kell behozni. A beruházást koncentrálni kell az ipar és mezőgazdaság területén. Mi a könnyűipart se úgy fejlesszük, hogy most pedig a könnyűipart fogjuk fejleszteni, el lehet ezzel szemben képzelni, hogy bizonyos ágazatokat azon belül is fejleszteni kell, talán nem is elsősorban az exportot, mert ha belső vonalon tudunk jól termelni, akkor csökken az import. A takarékossággal kapcsolatban: nincs az országban három ember, aki ezt a kérdést kézbe venné, és takarékossági hadjáratot dolgozna ki a közület és a nép számára? Ez pedig nagyon népszerű dolog a tisztességes emberek előtt. De ebbe beleértjük a közületeket is, mert egyelőre olyan a helyzet, hogy itt komoly dolgokat lehetne csinálni. Látja mindenki, mik történnek. A munkásosztályba beszivárgott deklasszált elemek ténykedése miatt olyan dolgok történnek, amit becsületes emberek nem tennének meg. Pl. törékeny holmikat, cserepeket stb. építkezésnél a tetőről dobálják le. Kik ezek az emberek, akik ilyen szellemet meghonosítottak? Gazemberek! A közerkölcsre kell hatni. 667