A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

szerepel az állami apparátus. Hol láttak már az elvtársak - én már a javaslat előkészítőinek felvetettem - olyan állami apparátust, amely alá van rendelve egy társadalmi szervnek? Ilyen nincs - „fából vaskarika". Revízió alá kell venni ezt a felfogást. A Magyar Testnevelési és Sporttanács csak társadalmi szervnek adhat utasítást - jó volna ezt igen határozottan kimondani amellett, hogy az OSTB [OTSB] ellátja a tanács adminisztratív dolgait, de nem mint alárendelt szerve. A sportkörök felállításánál az anyag azt javasolja, hogy elsősorban munkahelyenként kell a sportköröket megszervezni, de lehetőséget kell adni, hogy bizonyos területen, ahol ezt tradicionális okok indokolják, működhessenek sportkörök. De nem említi a javaslat, hogy kinek a felügyelete alatt működjenek. Egy területi sportkör felett nehezen gyakorolhat felügyeletet a szakszervezet, vagy a KISZ, ha nem fiatalokból álló sportkörről van szó. Helyes ennél a kérdésnél, hogy a munkahelyi sportkörök terjesszék ki a munkájukat a területiekre is. Meg lehet gondolni a dolgot, hogy egy-egy üzemnek üzemi bizottsága, pártbizottsága, sportegyesülete nem az egész terület sportmunkája felett felügyeletet gyakorol. Eperjesi elvtárs mondotta, hogy falun milyen veszélyeket rejt magában különböző olyan embereknek a működése és nem szeretnénk, ha a jövőben ezek működési lehetőséget kapnának. Itt ugyanaz a helyzet. Nagyon kell vigyázni erre, hogy minden sportkörnek valamilyen tömegszervezet legyen a felügyeleti szerve. A KISZ-nek a szerepéről. Nagyon sokat beszéltünk erről Komócsin elvtárssal, valamint a SZOT-tal is, hogy meg tudjunk állapodni a községi területek tekintetében is. Az elmúlt hónapokban mind a két tömegszervezetünknél sok esetben mutatkozott túlzott kívánság. A KISZ vonaláról sportkör megalakítása, a szakszervezetnél más természetű. Ezeket a magunk részéről helyesnek tartjuk. Helyeseljük, hogy a SZOT az összes munkahelyi sportkörök felügyeletét, irányítását lássa el, a KISZ legfontosabb feladatának az iskolai sportkörök kézbentartását, valamint azokat a falusi sportköröket, amelyeknek nincs módjuk a MEDOSZ, vagy más szakszervezethez tartozniok, az úgynevezett egységes falusi sportköröket, tartsa kézben. Az anyag felveti, hogy az elmúlt esztendők alatt túlzottan a minőségi sport vonalára csúszott a magyar sportvezetés. Nem akarok ez ellen különösebben védekezni, nagyon sok igazság van ebben, de hallatlanul sok eredményt is értünk el. (APRÓ [ANTAL] elvtárs közbeszólása: Nem is az a baj, hanem, hogy a tömegsport alatta maradt.) Itt ezen a területen nekünk igen komoly sikereink vannak, de, hogy a tömegsportot elhanyagoltuk, arról lehetne vitatkozni, Apró elvtárs. 1955-ben 210000 versenyt rendeztünk Magyarországon. Ha magát a számot mondom, versenyt, nem a személyeket értem, szakosztály rendszerű versenyt, ahol több szakosztály, sportkör indulhat, az nem azt bizonyítja, hogy ebben az országban a tömegsporttal nem lett törődve. Nem mondom, hogy nem lehetne vele többet törődni. Volt olyan év, amikor az MHK keretében 500 000 ember tette le a próbát. Ha Apró elvtárs mutat Európában, vagy a baráti országok között a mi lakosságunkhoz viszonyítva ilyent, akkor elfogadom, hogy ebben 558