A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
kellett védeni, mintha fegyverek lettek volna. Még a papírkiadást is szigorított ellenőrzéshez kötötték 55 . Másodszor ott volt a munkásőrség. Hadtestnyi erő, bár harcértéke gyenge. Mindenesetre fokozott készenlétbe helyezték. A harmadik jól bevált módszer volt a preventív őrizetbe vétel. Ennek meg kellett növelni a hatékonyságát, ami annyit jelentett, hogy nem két, hanem húsz napra vitték be az embereket. (Egyedül Győr-Sopron megyében 476 főt érintett ez az intézkedés.) A legfontosabb eszköz azonban az alaposan átrostált, megbízható vezetői állománnyal rendelkező fegyveres erő volt. Münnich Ferenc és társai elsősorban ezekbe az intézményekbe vetették reményeiket. A belügyminiszter külön napiparancsban szabályozta a tennivalókat. Az operatív állományt fokozott felderítő munkára utasította, az objektumok őrzését megerősítette, tartalékokat képeztetett. A cél az volt, hogy a lakosság lássa: a hatalom kezében az erő. Még egy WC-falfelirathoz is két civil ruhás rendőr „szállt ki" helyszíni vizsgálatra. Talán ennél is fontosabb volt a hadsereg és a határőrség. A döntő feladat baj esetén rájuk hárult. Az intézkedések így mindenre kiterjedtek. A városi telefonközpontokban szolgálatot szerveztek, amely előre elkészített terv szerint mind előfizetőket, mind területeket kikapcsolhatott a hálózatból. A helyőrségparancsnokok utasítást kaptak arra, hogy a helyőrségben első elöljárójuknak a megyei pártbizottságokat tekintsék. A nyugati és a déli határterületen lévő katonai helyőrségek parancsnokai feladatul kapták a határőrség támogatását, a határnak, ha szükséges, hermetikus lezárását. A határőrséget honvédségi páncélos és gyalogos tartalékosokkal látták el az esetleges provokációk visszaverésére, illetve felszámolására, felderítő tisztekkel erősítették meg a forgalmi ellenőrző pontokat, csökkentették a külföldi országok gépjármüveinek bejövetelét, szabályozták a turistaforgalmat, és erre az időre megszüntették az osztrák vasutasok átjárását. A budapesti helyőrségben lévő magyar katonai alakulatok részére október 22-től november 8-ig 25-50 százalékos összetartást rendeltek el. Az összetartás idején a honvédelmi miniszter első helyettese és a vezérkari főnök egymást váltva folyamatos ügyeletet tartott. A Honvédelmi Minisztériumban az épületet biztosító erőkön túl az ott dolgozó tisztekből 500 fős tiszti karhatalmi zászlóaljat szerveztek, amelynek elsődleges feladata az egyetemeken és főiskolákon az esetleges rendzavarók szétverése lett volna. Külön terv alapján megerősítették a fegyver- és lőszerraktárak őrzését. A műszaki parancsnok azt a feladatot kapta, hogy Budapest belső és külső főútvonalait adott esetben műszaki zárral zárja le. Aknavetős egységeket helyeztek készenlétbe esetleges rögtönzött barikádok, vagy „ellenforradalmi fészkek" szétrombolására. Végül a honvédelmi miniszter a magasabb egységek parancsnokaival személyesen közölte, hogy ha bárminemű ellenséges cselekményt tapasztalnak vagy ilyenről hírt szereznek, kötelességük azonnal, felsőbb parancs nélkül kíméletlenül fellépni ellene. Aki pedig ezt nem Pongrácz Kálmán 9/009/1957. október 8-i utasítása a Fővárosi Tanács és a kerületi Tanácsok számára. (BFL XXIII. 102. c. 13. cs. 1957/9/009.) 49
