A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

igényesek. Van népfrontszervezet, a népfrontbizottság, országosan az elnökség, megyei, járási szinten és a helyi népfrontbizottság - ez szervezet, nem kell tovább menni. (MAROSÁN GYÖRGY elvtárs közbeszólása: Szervezet az, ahol egyéni tagság van.) (KÁDÁR JÁNOS elvtárs közbeszólása: Az egyéni tagság ellen vagy, világos!) Alulról csináljuk meg. ORBÁN LÁSZLÓ elvtárs: Feltétlenül javasolom a Központi Bizottság elé vinni ezt a kérdést. Nagyon fontos kérdés a párt politikája szempontjából. Egyik legjelentősebb kérdés volt a pártértekezleten.

52 Mi felvetettük, hogy november 4-e után, az ellenforradalom leverése után is, ahogy erősödött a proletárdiktatúra és szilárdultak az erkölcsök, a népfrontpolitika kérdése, a szocialista demokrácia rendezése, a tanácsok hatásosabb működése és erősítése - ez a további fejlődésünk kulcskérdése. Mivel annyi zavar és probléma alakult ki a népfront körül, a Központi Bizottság elé kell vinni. Nemcsak azért, mert hasznos javaslatok és gondolatok vetődhetnek fel, hanem - ellentétben azzal, amit Szirmai elvtárs mondott - azért is, mert a népfront-kérdés erősítése a közvélemény homlokterében lévő kérdés. Igaz, hogy azt mondják, sokszor megígértük, de más vonatkozásban is történt egy és más, amelyeket mi október előtt vallottunk - gyakran helytelenül - most megint felvetettünk és most már komolyan, őszintén gondoljuk, szemben azzal, ami azelőtt nem valósult meg, most megvalósítjuk, nem marad papíron. Áll ez a népfrontra is. Azzal egyetértek, hogy a kulcskérdés nem a szervezet kérdése. Nem is szervezet, hanem mozgalom legyen, egyéni, vagy nem egyéni tagság, nem fontos. Mert például Nagy Imréék idején is mozgalom volt, lehet akár szervezet is, a lényeg az, hogy ne csússzon ki a kezünkből. Az egyik kérdés az, hogy kézben tudjuk-e tartani, a másik kérdés, hogy a tömegek magukénak tekintik-e, hajlandók-e belemenni. Az itt a dolog lényege, hogy a népfrontpolitikát a pártnak, a párttagoknak egyenként is vinni kell, s ettől függ majd, hogy a pártonkívüli tömegek elhiszike, hogy valóban komolyan akarjuk. Ehhez az kell, hogy súlyt adjunk, ne suba alatt csináljuk, hogy a pártszervezeteink is lássák, hogy a Központi Bizottság megtárgyalta, határozatot hozott, komolyan veszi. Fel lehetne vetni, ha a A Magyar Szocialista Munkáspárt Országos értekezletének határozata „A párt és a tömegek kapcsolatai" című III. részben foglalkozott a Hazafias Népfronttal: „4. A párt és a tömegek közötti kapcsolat fejlődésének igen fontos területe a Hazafias Népfront. A kommunisták és pártonkívüliek együttműködésének ezt a formáját széleskörűen ki kell bontakoztatni mind a tanácsok, mind pedig a különböző gazdasági, kulturális és tudományos szervek munkájának elősegítése, mind pedig az ország általános politikai életének fejlesztése érdekében. Ma a Hazafias Népfront-mozgalom lehetőségei nagyobbak, mint a lehetőségek kihasználásnak mértéke. A hazánkban sajátos egypártrendszer nem zárja ki, sőt az adott körülmények között még fokozottan megköveteli, hogy a párt irányítása alatt a Hazafias Népfrontban tömörítsük mindazokat a pártonkívülieket és korábban más pártokban tevékenykedő, a népi hatalomhoz hű személyeket, a nemzet összes haladó erőit, amelyek készek közéleti, tudományos és kulturális szakmai tevékenységükkel az ország szocialista építésében részt vállalni". A Magyar Szocialista Munkáspárt Országos Ertekezletének jegyzőkönyve, i. m. 261-262. 495