A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

Politikai Bizottság döntött, az itt kialakult gondolatok alapján például a megyei népfrontbizottságokkal, városi népfrontbizottságokkal megbeszélni, hogy ök hogyan képzelik el a népfrontmozgalom működését. Ne egyszerűen az történjék, hogy mi kommunisták megbeszéljük, határozunk, hanem hívjuk össze a népfront embereit és akkor ők is érzik, hogy igényeljük a véleményüket. Ez is súlyt ad a népfrontmozgalomnak. Esetleg, még mielőtt a Központi Bizottság elé kerülne a kérdés, meg lehetne ezt csinálni, mivel esetleg felvetődne néhány gondolat, amit már a Központi Bizottság elé kerülő anyagba be lehetne venni. Jobb lenne ezeknek a pártonkívülieknek a véleményét még döntés előtt megtudni, számításba venni. (APRÓ ANTAL elvtárs közbeszólása: Az anyag elkészítését megelőzte ilyen megbeszélés.) Lehet, hogy megelőzte, nem tudunk róla, de a kérdés felvetődött, hogy ilyen irányú viták nem voltak. Ezért javasolnám, hogy a Magyar Nemzetben induljon meg egy vita a Hazafias Népfrontról, és mi vegyük számításba nagyon komolyan a pártonkívüliek véleményét is. Feltétlenül amellett vagyok, hogy a Központi Bizottságot hívják erre össze. NEMES DEZSŐ elvtárs: A Baloldali Blokk, amely megalakult nálunk, az kifejezetten népfrontpolitika volt. Osztályszövetség volt mindenekelőtt a munkásosztály és szegényparasztság között. Ez az osztályszövetség létrejött az akkori 3 baloldali párt és a hozzájuk csatlakozott társadalmi szervezetek politikai szövetsége formájában.

53 Itt ebben az anyagban meg van mondva, hogy a népfront osztályszövetség és helyesen jellemzi. A kérdés, ami nem világos, hogy az osztályszövetség a politikai életben milyen vonalon valósul meg. Jelenleg egy párt van, van hozzája tartozó különböző társadalmi szervezet, vajon ma a magyarországi népfrontmozgalom nem a párt és a hozzája csatlakozó szervezetek politikai szövetsége? Nincs ez így benne, de érinti, hogy a népfronthoz csatlakoznak a társadalmi szervezetek. Legyen-e külön általános tömegszervezet, vagy nem? Nincs ez a kérdés elég szélesen kifejtve, azért, mert a tendencia az, hogy legyen, de az anyag ezt így nem mondja ki - az á-t kimondja, de a b-t már nem. Azt hiszem, helyes az a javaslat, hogy a Központi Bizottság tárgyalja meg ezt a nagyon fontos kérdést, de az előterjesztésben világosan meg kell mondani, hogy mi legyen a népfront, szervezet vagy mozgalom. Meg kell mondani azt, hogy a munkások is nagymértékben vegyenek részt a népfront munkájában. Ha a népfrontnak részese a szakszervezet, akkor a szervezett munkásság, amely a szakszervezetben tevékenykedik, vegyen részt ... (KÁDÁR JÁNOS elvtárs közbeszólása: Nem vesz részt!) Ezek szerint nem vesz részt a népfront munkájában. Kérdem: részese a népfrontnak, vagy nem? (KÁDÁR JÁNOS elvtárs közbeszólása: Papíron igen, a valóságban nem.) Mit akarunk? Továbbra is kívül, vagy mint a népfront szerves része? Fel kell vetni a kérdést A Baloldali Blokk 1946. március 5-én alakult meg a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Szaktanács részvételével. 496