A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
Apró Antal a Minisztertanács 1958. január 16-i ülésén számolt be a november 25-től január 13-ig, az egyezmény aláírásáig folyó tárgyalásokról. A testület ülésére készített feljegyzésében hangsúlyozta, hogy a vártnál lényegesen kisebb hitel ellenére az egyezmény nagy jelentőségű, ráadásul a tervek évenkénti felülvizsgálata lehetőséget ad majd bizonyos korrekciókra. 52 A magyar „korrekciós" igény bejelentésére már 1958. április 3-án, a Nyikita Szergejevics Hruscsov vezette szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásakor sor is került. Hruscsov megígérte a támogatást, és állta is szavát: az 1958. május 20-24-i KGST csúcstalálkozóról Kádár János a Tiszai Vegyikombinát építéséhez 110 millió rubeles, a kőolaj- és földgázkutatáshoz 30 millió rubeles hitellel tért vissza Moszkvából. 53 A szovjet-magyar gazdasági tárgyalások tapasztalatai nem maradtak következmények nélkül a hazai gazdaságirányításra. A Politikai Bizottság 1957 december 24-én tárgyalta az Országos Tervhivatal munkájával kapcsolatos előterjesztést. A tárgyalás során újra előkerültek a gazdaságirányítás reformjának kérdései, most már kizárólag a lazaság, a megengedhetetlen liberalizmus, a gyengekezűség és a revizionizmus szinonimáiként. Biszku Béla tisztogatást javasolt az apparátusokban és a műszaki értelmiség között megbúvó ellenséges elemek eltávolítására. S bár Kádár János erről hallani sem akart, az ágazati lobbik érdekérvényesítő tevékenységének féken tartására a központi irányítás és ezen belül az országos szintű tervezés, a tervhivatal hatalmának erősítése mellett foglalt állást. * A belpolitikai helyzetet 1957 októberében sajátos ambivalencia jellemezte. Néhány nappal október 23-a első évfordulója előtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Titkársága szűkszavú határozatot hozott. Kállai Gyulát és Münnich Ferencet egy-egy vezércikk megírására kötelezte, döntött továbbá arról, hogy 30-án a Köztársaság téri pártház elé nagygyűlést szervez. 54 Kádár János nem tartotta szükségesnek a Politikai Bizottság vagy más irányító szerv összehívását, pártállásfoglalás vagy valamilyen országos pártintézkedési terv kidolgozását. Szerény, de biztos győzelemre számított anonim ellenfeleivel szemben. A szűkebb politikai vezetés magabiztosnak tűnt. Volt is oka rá. A gazdaság talpra állt, a munkásság reálbére 14 százalékkal volt magasabb az előző évinél, a parasztság zaklatása alábbhagyott. A politikai ellenállás lehetősége végleg megszűnt. Akik ezt irányíthatták volna, azok vagy elmenekültek, vagy bebörtönözték őket. A megtorló gépezet egyre hatékonyabban működött. 1957 52 MOLXIX-A-2-gg 66. d. 10/11-1958. 53 MOL M-KS 288. f. 4. cs. 17. ő. e. L. erre: Két összefoglaló a magyar-szovjet kormánytárgyalásokról 1958. április. Közli BARÁTH Magdolna-FEiTL István. Múltunk, 1993. sz. 163-188. Az MSZMP KB Titkárságának jegyzőkönyvei, i. m.. 211. 47
