A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

beruházási hitelt nem vettek figyelembe a hároméves tervjavaslat összeállításakor. Ez a tervvariáns az elemzők szerint a népgazdaság fő arányait illetően a hároméves terv folyamán csak kis mértékű eltérést mutatott a korábbi számításokhoz képest (csökkent a könnyűipar előirányzott termelési színvonala, megváltozott a gépipari termelés összetétele, aminek következtében megnehezült a gépipari termékek külföldi értékesítése, és növelni kellett a gépbehozatalt), viszont megnövelte a magyar népgazdaság áru- és devizahitel igényét, és negatív hatást gyakorolt volna a népgazdaság 1960 utáni fejlődésére. A beruházási hitellel kapcsolatban elhangzott szovjet észrevételek ellenére az OT nem mondott le a nagy volumenű szovjet hitelről, de a tervezés során a továbbiakban az eredetinél kisebb és a szovjet szállítások szempontjából reálisabb hitelkérelemmel kívánt számolni. Erre adott utasítást a Tervhivatalnak a hároméves terv előzetes számainak tárgyalásakor előbb a Gazdasági Bizottság, majd a Politikai Bizottság is. A magyar és a szovjet kormány által 1957. március 28-án aláírt egyezmény 5. cikkelye alapján az 1958-1960. évekre szóló hosszúlejáratú áruszállítási egyezmény megkötésére irányuló tárgyalások a magyar fél hibájából csak 1957. november 25-én kezdődtek, habár azok mielőbbi megkezdését Kádár János már szeptemberben szorgalmazta. Kádár János 1957. szeptember 25-én, kínai látogatása alkalmával találkozott a szovjet vezetőkkel, s bár a megbeszélések nem hivatalos jellegűek voltak, Kádár szóba hozott néhány gazdasági jellegű kérdést is. Kérése arra irányult, hogy az Apró Antal augusztusi levelében foglaltaknak megfelelően a magyar és szovjet szakemberek között a hosszúlejáratú árucsereforgalom és hitel kérdéseit érintő tárgyalásokra legkésőbb október végén kerüljön sor. Azt is kívánatosnak tartotta, hogy ugyanebben az időpontban vitassák meg a magyar és a szovjet ipar hosszú távú együttműködésének kérdéseit az erős- és gyengeáramú villamos berendezések, a készülékek egyes típusai és a dízelmotorok gyártásának területén.

47 A november végén kezdődött tárgyalások napirendjén két fő kérdés szerepelt: a Magyarországnak nyújtandó beruházási hitelek, illetve az áru- és devizahitel kérdése. A beruházási hitelre vonatkozó tárgyalásokat szovjet részről Maletyin, a Szovj etunió Minisztertanácsa mellett működő Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának elnökhelyettese, magyar részről Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke vezette. A tárgyalások alapját magyar részről az 1957. október 25-én a Gazdasági Bizottság elé terjesztett előterjesztésben foglaltak képezték, amelynek alapján a magyarok 1,3 milliárd rubel beruházási hitelt szerettek volna kapni az 1958-tól 1965-ig terjedő nyolc évre. A két kormánybizottság előbb tételenként általános vitát folytatott a magyar kérelemben szereplő beruházásokról, majd szakbizottságot küldött ki a felvetődött problémák megvizsgálására. 47 Arhiv Vnyesnyej Polityiki Rosszijszkoj Federacii (a továbbiakban AVP RF) f. 077 op. 38. papka 193. gy. 16. 44