A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
Biszku elvtárs beszélt és azt úgyis felhasználják az ENSZ nyilvánossága előtt, talán helyes lenne ezeket a sajtóban is közölni, hogy az itthoni közvéleményt is még nagyobb mértékben mellénk állítsuk. De lehetne ezekből anyagokat adni a baráti és a kapitalista országok testvérlapjai részére is. Az egyik ülésen szó volt arról, hogy az ENSZ jelentéssel kapcsolatban külügyminiszteri nyilatkozat is lesz. Ez még nem történt meg. Hiba, hogy még nincs nyilatkozat. Nem volna helyes ezzel a nyilatkozattal várni. Erre nemcsak a magyar nép szempontjából, hanem a baráti népek és a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából szükség van. Az itt felvetett kérdések egy részéből már lehetne nyilatkozatot készíteni. A megjelent újságcikkek nem pótolhatják a nagyon is időszerű külügyi nyilatkozatot. Trianon kérdésében Münnich elvtársnak van igaza. Marosán elvtárs által mondottakban is van persze olyan, ami helyes módon megfogható: a béke kérdése a Duna medencében, ami veszélyben volt. Ezt azonban nem Trianonon keresztül kell megmutatni. Ha mi azt kívánjuk a német elvtársaktól, hogy álljanak szilárdan sarkukra az Odera-Neisen 35 kérdésében, nekünk is vigyázni kell Trianonnal. Az antiszemitizmus kérdésével kapcsolatban helyes utalni az októberi tényekre. Attól azonban tartózkodjunk, hogy kijelentsük: ezt felülről intették le, mert ezt ellenünk fordíthatják. Az igaz, hogy a zsidók tömegével menekültek ki, mert látták, hogy Magyarországon fasiszta ellenforradalom bontakozik ki. De ki kellene használni ezt a kimenetelt arra is, hogy megmutassuk, tízezrével csábították ki nyugatra az embereket, paradicsomi állapotokat ígérve. Ugyanakkor meg lehet mutatni éppen a nyugati sajtócikkek alapján, hogy kik ezek jórészben. Beszélni lehet arról is, hogyan akadályozzák a visszatérést, közöttük a fiatalkorúak, gyerekek visszatérését is. A javaslatot ki kell egészíteni olyan ponttal, amely elítéli a becsületes fiatalok és gyerekek visszatartását. Az 5. oldalon szó van arról, mi tette lehetővé a gyors konszolidációt. Erről beszélni kell, de a sorrend nem jó. 36 [A] b. ponttal kellene kezdeni, majd a c. és utána jönne csak az a. pont. A téziseknek általában egy nagy gyengéje van: nem eléggé állunk ki támadólag a szovjetellenes rágalmak visszaverésére. Ez pedig nekünk kötelességünk a Szovjetunióval és a nemzetközi kommunista mozgalommal szemben is. MAROSÁN GYÖRGY elvtárs: Nem azt mondtam, hogy vessük fel Trianon kérdését. Mondtam, hogy ez kényes Helyesen: Neisse. 36 Az eredeti sorrend a következő volt: ,,a) A szocialista tábor erkölcsi és anyagi támogatása, b) A nép ragaszkodott a szocialista vívmányokhoz, részben szemben állt az ellenforradalommal (munkások, parasztok), részben passzívan viselkedett. Fokozatosan mind szélesebb tömegek ismerték fel a felkelés ellenforradalmi jellegét és szembefordultak vele. c) Nem sikerült az államapparátust szétzúzni, d) A kormány intézkedései: bérrendezés, lakásépítés fokozása, szakszervezeti jogok kiterjesztése, szólásszabadság biztosítása, fenyegető munkanélküliség elhárítása, kötelező terménybeszolgáltatás megszüntetése, a termelőszövetkezeti mozgalom önkéntességének biztosítása, e) Sikerült az inflációt elkerülni, ami a szocialista rendszer fölényét bizonyítja." 240