A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
MAROSÁN GYÖRGY elvtárs: Feltételezem, hogy azok a határozatok, amelyek a kormánynál és a Politikai Bizottságnál születnek, menetközben nem sikkadnak el. Ezért nem beszélek arról, hogy a sajtótájékoztatás és a különböző mozgósítás hogyan történjék. Mégis úgy érzem, nagyon szűk meghatárolás volna, ha a mozgósítást csak a Népfrontra bíznánk. Ha politikailag szükséges, a gyűlések százait meg tudjuk szervezni. Ha augusztusban ez célszerűnek mutatkozik, akkor bízzuk meg az illetékes osztályokat, hogy a politikai szükségleteknek megfelelően idehaza úgy fokozzák fel az ellenagitációt, hogy annak megfelelő visszhangja legyen mielőtt az ENSZ Közgyűlés összeül. Nem tudjuk, milyen lesz addig a politikai hangulat. Ezt a mozgalmat tehát annyira méretezzük, ahogyan azt a politikai szükséglet megkívánja. Nem lehet, hogy csak a Népfront mozduljon meg, hiszen 2 millió szervezett munkás van, 350 ezer párttag és százezer paraszt. A beszédvázlattal egyetértek, de hiányzik belőle valami. Hiányzik, hogy a magyar ellenforradalomnak két vezérelve volt: egyik a nacionalizmus, másik a szociális demagógia. Ez utóbbi most nem játszik szerepet. Mi táplálja a nacionalizmust? A két Trianon. Erről egy szó sincs benne. Mi hatott az emberekre az országban? Mi azt mondtuk, hogy Amerikának, Angliának, Franciaországnak és Olaszországnak volt a legnagyobb hangja az októberi eseményeknél. Ugyanezek az országok részesek az első Trianonban. Sokkal szűkebbek lettek ekkor az ország határai, mint eredetileg tervezték. Megvetették az alapját ezzel a második világháborúnak. A második világháború után az ország megkapta a második Trianont is. Kik csinálták ezt? Ugyanazok! És most az egész világot telepofázták és uszítottak egy harmadik Trianonra. Kényes ennek a kérdésnek a felvetése a szomszédos államokra vonatkozóan? Miért kényes, ha ezt megmondjuk és ez a történelmi igazságnak megfelel. Ezt meg kell mondani az ENSZ Közgyűlésén is. Ha erről hallgatunk, akkor hallgatunk a meglévő nacionalizmusról is, amely ebből táplálkozik. Erről a kérdésről az ellenforradalom okainál nem lehet hallgatni. A küldöttség elmondhatja, hogy október 23-án tömegek vonultak fel „Nem, nem, soha!" jelszóval. 21 Ki volt az, aki ezt a jelszót felvetette? Hallgatni erről nem szabad. Meg kell mondani, hogy a magyar néppel két háborút játszottak és most is akarták játszani a harmadikat, fel akarták használni, hogy Szarajevó és Danzing [sic!] után most egy Budapest legyen. Ezzel is le tudjuk leplezni ezeket az államokat. Emlékeztetni szeretném a Politikai Bizottságot arra, hogy amikor Horváth elvtárs előadását megvitattuk, megegyeztünk abban, hogy erről a kérdésről beszélni kell. 22 Lényegesnek tartom, hogy ezt vitassuk meg annál is inkább, 21 A történeti szakirodalom e jelszó 23-i megjelenéséről nem tud. HORVÁTH Imre: A szocialista tábor egysége -függetlenségünk biztosítéka c. előadása 1957. június 3-án hangzott el a Néphadsereg Központi Tiszti Házában. Az előadás téziseit az IIB 1957. május 28-i ülésén vitatták meg. A vitában Révai József képviselte azt a véleményt: lehetetlen, hogy a területi kérdésekről ne beszéljenek az előadásban. Az MSZMP ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei III. kötet, i. m. 64-68. 234
