A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
mert az én megítélésem szerint Magyarországon ez az elv él, és élni fog, amíg mi a nacionalizmus frontján nem tudunk tiszta képet teremteni. Most a magyar emigrációban is azok ülnek együtt, akik mindkét háborúért felelősek és harmadikat is hajlandók csinálni. Ha kényes a kérdés, akkor is beszélni kell erről. Lehetetlen, hogy a Szovjetunió, a románok, vagy a csehek sértve érezzék emiatt magukat. Ennek a kérdésnek egy érzékeny pontja van: a Szovjetunió, de ő sem tőlünk kapta Kárpát-Ukrajnát, hanem a csehektől. 23 Befejezésül: lehetetlen az angolokat, amerikaiakat, franciákat az utolsó 4050 évért felelőssé tenni. Ebben benne vagyunk mi is. Ha most nem beszélünk róla, később beszélni kell, sőt majd a kormánynyilatkozatban is beszélni kell később erről. Ha erről hallgatunk, akkor hallgatólagosan tudomásul vesszük a nacionalizmust is. Antiszemitizmus kérdésével kapcsolatban: van adat, hogy volt akció ellenük. Leintették felülről azzal, hogy ha pogromok vannak, nincs nyugati segítség, ha Magyarországon zsidóüldözés lesz, nyugat nem támogatja az országot. Miért hallgat a zsidó hitközség? Miért nem nyilatkozik? Hogy Magyarországon volt-e ellenforradalom, volt-e fasiszta veszély, kérdezzék meg erről azt a 25 ezer zsidót, aki kimenekült innen 24 ? Ezek pontosan tudják, mi következik. Miért hallgatunk erről? Itt is vannak dokumentumok és van nemzetközi dokumentum is. A világ zsidó szövetségének volt egy konferenciája, ahol Nyíregyházáról és máshonnan küldött levelekből megállapíthatták, hogy mi történt itt. Jó lenne, ha a Politikai Bizottság felhívná erre a Külügyminisztérium figyelmét, és általában propagandában is foglalkozzunk ezzel. MÜNNICH FERENC elvtárs: Valóban a legjobb védekezés a támadás, de az a fontos, hogy jó fegyverekkel támadjunk. Szerintem Trianon nem a kívánt fegyver. Mi 10 évig magyaráztuk a pártban és az egész országban, hogy a szomszédos szocialista államokban élő magyarok egyenjogú állampolgárok. Más volt a helyzet az első világháború után, amikor a Szovjetunió nem ismerte el a trianoni szerződést. Jött a második világháború, és az ügyek rendezése de facto azt jelentette, hogy Magyarország Kárpátalja a második világháború előtt Csehszlovákiához tartozott. 1938 novemberétől autonóm terület Kárpát-Ukrajna néven. Az első bécsi döntés által leválasztott magyarlakta területek visszakerültek korábbi vármegyéikhez. 1939. március 20-tól e területek neve Kárpátaljai Kormányzóság volt. Kárpátaljának a Szovjetunióhoz történő csatolásáról Csehszlovákia és a Szovjetunió 1945. június 29-én írta alá az egyezményt. A kérdés legteljesebb feldolgozása: MARJINA, Valentyina: Zakarpatszkaja Ukraina (Podkarpatszkaja Rusz) vpolityike Benesa i Szíalina. Novij Hronograf, Moszkva, 2003. Magyarul: ZSELICZKI Béla: Kárpátalja a cseh és szovjet politika érdekterében 1920-1945. Politikatörténeti Füzetek X. Napvilág Kiadó, Bp., 1998. 2 Marosán György valószínűleg túloz. A KSH különböző forrásokra hivatkozva 1957 tavaszán összeállított egy kimutatást az ország területét 1956. október 23. és 1957. február 8. között illegálisan elhagyókról, amelyben a JOINT egy jelentésére hivatkozva az országot 1956. november 4. óta elhagyó, Ausztriába menekült zsidók számát 16 567 főben adta meg (ez a JOINT szerint a Magyarországon élő zsidók 14%-a). A jelentés szerint közülük 12 000 fő 1957. február 8-án még Ausztriában volt. (MOL XIX-A-2-gg 57. d.) 235
