A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

az egy főre jutó termelés tekintetében. Ez nemcsak jelszó miatt jó, hanem mert ez szocialista célkitűzés és komolyan kell venni. Ezt természetesen nem kell még a határozatba sem bevenni. Mi arról beszélünk, hogy a paraszt meg van elégedve, hogy 160 forintért adja a búzát és jól él, de hogy ezt miféle gazdasági tényezőknek köszönheti, nem tudja. Vagy egy munkás sem tudja, miből kapja a jó bért és jó normát. Célszerű tehát összevetés szempontjából is kiszámítani, hogy pl. Ausztriában mi az intenzitás, mert akkor látnánk magunk előtt valamit. Ez a békés verseny a szocialista és kapitalista országok között. Szerkesszenek tehát 2 oldalas határozatot, amiben 1-2 megállapításban benne szerepel, hogy a Politikai Bizottság véleménye szerint hogyan dolgozik a Tervhivatal. Még egy gondolatot felvetnék: az 1957-es év nagyon gazdag tapasztalatot adott. Általában 1956. novembertől idáig érdemes volna a Tervhivatalnak saját évi munkája tapasztalatait rögzíteni és azt a Politikai Bizottság megállapításaival együtt az ottani kollektívával megvitatni. Itt beszélhetnénk arról, hogy november 4-én, márciusban vagy később hogyan látták a perspektívát. El tudom képzelni, hogy ezt a munkatársak kollektívájával - esetleg a pártszervezet szervezésében - megvitassák. Három hét alatt dolgozzák át a határozati javaslatot Fock Jenő, Friss István és Kiss Árpád elvtársak. 3. Az új Munka Törvénykönyve előkészítésével kapcsolatos lényeges elvi kérdések KISHÁZI ÖDÖN elvtárs: Részben a változott viszonyok, részben pedig az a körülmény, hogy a szocialista állam fejlődésében állandó mozgás és előrehaladás tapasztalható, szükségessé teszi, hogy a többször módosított jelenlegi Munka Törvénykönyvet egy új Munka Törvénykönyvvel váltsuk fel. Ebben az új Munka Törvénykönyvben, aminek elvi kérdései itt, az elvtársak előtt fekszenek, megpróbáljuk a mi igényeinknek megfelelően kialakítani a szocialista népgazdaság elvi kérdéseire vonatkozó tapasztalatokat és azon kívül azokat a tennivalókat, melyeket az elmúlt évek során már részben megvalósítottunk. Ebben vannak olyan pontok is, amelyek már gyakorlatilag megvannak, pl. az illetőnek a felmondása, üzemből való eltávozása stb. Viszont van néhány megszorító rendelkezés is benne, amivel ezt a mai, kissé szabadosnak tekinthető helyzetet, ami a felmondások, üzemből való kilépések terén van, megszorítani kívánjuk. Az volna a tervünk ezzel az egész elgondolással, hogy ezek képezzék az új Munka Törvénykönyvnek főbb elvi vonatkozásait, és ha ezt a párt illetékes szerve jóváhagyja, azzal egyetért, akkor mi részleteiben is kidolgozzuk. A részletmunkák kidolgozása után bevinnénk ezt Minisztertanács elé. Jóváhagyás után az a tervünk, hogy nyilvános vitára bocsátjuk, utána ismételten átdolgozva kerülne a Minisztertanács, végül pedig az Országgyűlés elé. 1055