A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

következik, hogy van a Tervhivatal és az egyéb szervek vonatkozásában is bizonyos lazaság, bizonyos engedés az erős nyomásnak. Időnként a Tervhivatalnak nagyon erősen kellene a sarkára állni a helyes vonal érvényesítéséért folyó harcban. És meg kell mondani, ha voltak és vannak hibák a minisztériumok és a Tervhivatal között, a Tervhivatal általában a helyes, a párt és kormány gazdaságpolitikájának megfelelő vonalat viszi, de ezekben a vitákban sokszor nem képes a megfelelő eréllyel védeni az egyébként helyes álláspontját. Végül a javaslati részekhez. Véleményem szerint ezt át kellene dolgozni és talán külön Politikai Bizottság elé hozni. Vannak itt olyan javaslatok, amelyeket azért nem lehet elfogadni, mert rendkívül bizonytalan tartalmúak.

40 Pl. a javaslatok 1. pontja azt mondja: „Biztosítani kell, hogy az Országos Tervhivatal a tervek elkészítésén túl betöltse népgazdasági szinten az ellenőrzés és a gazdasági irányítás funkcióit is."

41 Már Fock elvtárs utalt rá, hogy ezzel magában nem lehet így egyetérteni, mert hogy ez mit jelent, azt mindenki a saját ízlése szerint értelmezi. Ha itt arról van szó, hogy a Tervhivatalnak nagyobb szerepe legyen a beruházások megszabásában stb., azzal egyet lehet érteni, de ez a megfogalmazás sokféle módon érthető és alkalmas lehet arra, hogy a következőkben a Tervhivatal a Politikai Bizottság álláspontjára hivatkozva képviseljen valamilyen igényt a minisztériumokkal szemben. Véleményem szerint a javaslatokat a Politikai Bizottság adja vissza azzal, hogy külön hozzák be a Politikai Bizottság legközelebbi ülésére jóváhagyás céljából.

42 Kiss KÁROLY elvtárs: Azzal szeretném észrevételeimet kezdeni, hogy nagyon pozitívnak tartom, hogy a múlt év november előtti időhöz mérve és az akkori státuszhoz mérve a Tervhivatal munkáját, alaposan lecsökkentett munkatársi gárdával végzi - 950-ről 450[-re] - munkáját. Ha valószínű is ezzel kapcsolatban, hogy a munka egy részét leadták, akkor is nagy pozitívum ez. Az előterjesztés gyengéje, hogy kissé el van kenve a Tervhivatal felelőssége a beruházások szétforgácsolásában, a kompromisszumos megoldásokban és abban, hogy nem lépett fel erélyesen a minisztériumok tárcasovinizmusával szemben. A javaslatok szerények, kibővítésre szorulnak és egyetértek azzal, amit Friss elvtárs az átdolgozásukkal kapcsolatban javasolt. Engedjék meg az elvtársak - és Kiss Árpád elvtárs is -, hogy néhány szót szóljak A határozati javaslat négy pontból állt. A későbbiekben idézett 1. ponton kívül az alábbi javaslatok szerepeltek: „2. Előtérbe kell helyezni az Országos Tervhivatal munkájában a perspektivikus tervezést és annak elméleti, közgazdasági megalapozását. A pártszervezet tekintse egyik fő feladatának, hogy erre mozgósítsa a dolgozókat. 3. Az Országos Tervhivatal a KV [sic!] Államgazdasági Osztálya segítségével gondoskodjék a hivatal beruházási és gépipari vonalának külső káderekkel való megerősítéséről. 4. Két hónapon belül meg kell oldani az Országos Tervhivatal harmadik, mezőgazdasági elnökhelyettesének beállítását." 41 Az 1. pont ezen kívül még a következő mondatot tartalmazza: „Ennek feltételeit ki kell dolgozni, tanulmányozva a Szovjetunióban és a baráti országokban végrehajtott átszervezéseket." " A javaslatot nem emelték határozattá, a PB döntése arról szólt, hogy az átdolgozott, végleges szöveget Fock Jenő, Friss István és Kiss Árpád hagyja jóvá. 1047