A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
szükség 1958-60-ban, de ezt az anyagot sem a Tervhivatal készítette. 37 Mikor az 1958-as terv készült és mondtuk, hogy látni kellene a hároméves tervet, akkor a Tervhivatal azt mondta: tudománytalan volna most komoly számokat adni, holott az alapvonalakat jól el lehetett készíteni és bizonyos alapkérdésekre mi is felhívtuk az elvtársak figyelmét. Kicsit hasonló volt a helyzet hároméves tervünk összeállításánál, ahol megint az itt járt szovjet elvtársaknak fő és állandóan visszatérő megjegyzésük az volt, hogy nem tudnak megfelelően hozzászólni, ha nem ismerik a mi elképzeléseinket a hároméves és ötéves tervet illetően. Az írásbeli beszámoló most is ezzel a megállapítással kezdődik. 38 Mi tehát a fő hiányosságot abban látjuk, hogy alapjában véve perspektíva nélkül dolgoznak az elvtársak. Másik kérdés. A Tervhivatal többször produkálta azokat a terveket, amelyek ennyi vagy annyi százmillió vagy milliárd rubeles hiánnyal zárultak. Ez nemcsak azért volt veszélyes, mert azt a benyomást keltette, hogy itt nincs megoldási mód, hanem mert akarva, akaratlanul azt a benyomást keltette, hogy ez az az összegű hiány, amelynek fedezéséről a Szovjetuniónak kell gondoskodni. Mi erre párszor felhívtuk az elvtársak figyelmét, és amikor először tárgyaltunk az összeállításról, akkor úgy vetettük fel a kérdést, hogy itt bizonyos fokig a Tervhivatal politikai arculatáról is szó lesz. Az elvtársak élesen tiltakoztak az ellen, hogy olyan tendencia érvényesül, mintha nehézségeinket a Szovjetunió zsebéből akarnánk megoldani. Ez csak azt bizonyítja, hogy a Tervhivatal vezetői között tényleg nem volt semmiféle ilyen tendencia. Hiába sürgettük azonban, hogy dolgozzanak ki anyagot arra az esetre, ha a Szovjetuniótól nem kaptunk ilyen segítséget, ezt nem csinálták meg. Ez tehát azt mutatja, mégis vannak, akik úgy gondolkoztak, hogy a szovjet segítség nélkül nem tudunk semmire menni. A szovjet elvtársak is érezték ezt a dolgot, és tettek is rá célzást, hogy a Szovjetunióban sem állnak olyan jól, ott sem magas az életszínvonal stb. Végül beszélni kell a Tervhivatal káderhelyzetéről. Nekem a Tervhivatal mindhárom vezetőjéről 39 jó véleményem van. Ügy érzem, megütik azt a mértéket, amely ennek a posztnak ellátásához szükséges, ugyanakkor úgy érzem, hogy egyiknek sem különös erénye a megfelelő erély. Kiss elvtárs maga az előkészítő tárgyalásoknál úgy fejezte ki magát, hogy a jövőben erőszakot kell tennie saját magán, hogy megfelelő eréllyel tudja vinni az ügyeket. Vályi és Ajtai elvtársaknak is eröszakot kell tenniük, hogy megfelelő eréllyel vigyék a vezetést. Ebből 37 Valószínűleg az Osztrovszky György és Jakó Géza által 1957. február 8-án, illetve Osztrovszky György és Greiner Sándor által aláirt 1957. február 9-i keltezésű, Apró Antalnak címzett feljegyzésekről van szó. (MOL XIX-A-2-gg 39. d.) A beszámoló így kezdődik: „Az ellenforradalom a népgazdaság szervezettségét súlyosan megzavarta, a termelés és forgalom folyamatában mélyreható megrázkódtatást okozott. Ez a rendkívüli állapot a tervező munka alapjait és a tervszerű gazdaságirányítást átmenetileg bizonytalanná tette. Emellett több olyan lényeges gazdaságpolitikai változás is bekövetkezett, amely a tervezést egészen új helyzet elé állította." 39 Kiss Árpád elnök, Vályi Péter, Ajtai Miklós elnökhelyettesek. 1046
