A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

együttműködés, a beruházási hitel kérdését illetően, addig az áruhitel, árucsereforgalmi tárgyalásokat, amit Incze elvtársnak kellett volna vezetni, Vályi Péter elvtárs vezette. Pedig nagyobb eredményt jelenthetett volna, ha ezt magasabb nívón csinálják, mert akkor magasabb nívón álló partnereket állítottak volna vele szembe, akiknek szavára jobban megnéztek volna egyes részkérdéseket. De ha nem is jött volna ki jobb eredmény, ezzel kellett volna biztosítani, hogy Inczének ne legyen kiváltságos helyzete és azt biztosítani, hogy a Politikai Bizottság határozata szellemében elsősorban a Tervhivatalra épüljön a tárgyalás. Egyetértek azzal, hogy most részletekbe menő határozatot nem lehet hozni, de a Tervhivatalnak dolgozni kell, az 1958-as tervet ide kell hozni és dolgozni kell a 3 éves terven is, ezért szükséges, hogy bizonyos iránymutatást kapjon a mostani PB ülésen is. Mondjuk ki, hogy 1958-ra ne számítsunk további hitelekre a Szovjetunió részéről, a most ismert tételek birtokában kell a tervet elkészíteni, idehozni és ennek megfelelően kell megmondani, hogy mennyivel muszáj elmenni kapitalista relációba vagy más baráti relációba úgy, hogy anyagot termelünk ki vagy mezőgazdasági exportot vállalunk. És ha a Szovjetunió valamit tud adni, akkor ezzel csökkentjük azt a hiányt, amit most nyugat felé kell beállítani. Nekem a nyugati hiánnyal kapcsolatban az a véleményem, hogy hozzávetőlegesen annyi adósságot vállalhatunk, amennyivel kevesebbet használtunk fel ebben az évben. A legutóbbi politikai bizottsági határozat úgy szól, hogy 400 millióval szemben 150 millióval emeltük nyugati adósságainkat. Jelentősen többet nyugat felé nem lehet vinni. Még egy dolgot: azzal a szemlélettel szakítani kell, hogy ilyen hiányunk van és nem szabad belenyugodni abba, hogy 1958-60-ban ilyen hiányunk lesz. Azt látjuk, hogy a beruházási hitel nagy része realizálódik 1958-1960-ban. Ideje arra gondolni, hogy ezeket a hiteleket vissza kell fizetni és most már olyan szempontot is nézni kell, hogyan tudjuk visszafizetni. A visszafizetés már 1959től elkezdődik, 1960-ban még nagyobb és 1961-ben belép az eddig kapott hitelek egy része is. Ilyen szempontból kell a Tervhivatalnak a 3 éves terv kidolgozását is nézni, alapvetően úgy, hogy már 1959-ben egyensúlyt tudjunk kialakítani. KARÁDI GYULA elvtárs: Én nem vagyok informálva a személyi vitáról, amely Moszkvában lezajlott miután Incze elvtárs még Moszkvában van. Éppen ezért helyesebbnek tartom, amíg az Incze elvtárs nem érkezik haza, a vitának ezt a részét elhalasztanánk, hogy később majd ő is elmondhassa személyesen a véleményét. Ami a vitának objektív részét illeti, hogy a Külkereskedelmi Minisztérium a Politikai Bizottság határozatával szemben nem fogadta el a Tervhivatal által kidolgozott 900 milliós hiányt - itt módszertani hibát követtünk el. A kiutazás idejéig a vizsgálatok komolyan előrehaladtak és a Külkereskedelmi Minisztériumnak is volt egy javaslata, ami eléri a 900 milliós hiányt. A Tervhivatal és köztünk 100 milliós különbség volt. Ezek a tárgyalások elkezdődtek a moszkvai út előtt, és nem fejeződtek be a kiutazásig. A hiba tehát abban állott, hogy a tárgyalás 1032