A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
hogy őszintén vagy taktikázva tárgyaljunk a szovjet elvtársakkal. Nem volt egység, hogy közöljük-e mindjárt azt az összeget, amire nekünk szükségünk van. Nem volt egység abban, hogy tartsuk-e magunkat a Politikai Bizottság határozatához, amely 900 millióban szabta meg a hiány nagyságát, az 1500 millióval szemben. Ezt fontosnak tartom megemlíteni, mert ezt a politikai bizottsági határozatot itthon is vitatta a Külkereskedelmi Minisztérium és szemben állt a Politikai Bizottsággal. Nem volt egység abban, hogy kik vezessék a tárgyalásokat, holott a delegáció úgy lett összeválogatva, hogy mindenkinek megvolt a reszortja. Miért hagyta Apró elvtárs, a delegáció vezetője, hogy a Tervhivatal és a szakemberek között a viszony az intrikáig fajuljon, és ez zavarja a tárgyalásokat[?] Van-e felmérés, hogy a beruházási hitelként megkapott 300 millió hitelből mennyi érkezik be 1958-ba[n], mennyi tehát az, ami az 1958-as tervet segíti. Ez az anyagból nem látszik. Egy dologban feltétlenül kell hozni most határozatot: mi a véleménye Apró elvtársnak, célszerű-e és feltétlenül szükséges-e odafordulni újra a szovjet kormányhoz a meg nem kapott áruhitel kérdésében[?] Végül: a meg nem kapott anyaggal kapcsolatban van-e felmérés, mennyi az amivel kapitalista országokhoz kell fordulni[?] Ehhez tartozik az is, hogy mennyi a fel nem használt dFt összeg, amit ebben az évben nem használtunk fel kapitalista relációban[?] FRISS ISTVÁN elvtárs: Milyen választ kaptunk az atomerőmű építése tekintetében? APRÓ ANTAL elvtárs: Fock elvtárs vetette fel, hogy a delegációban nem volt egység. A felkészülés lényegében a 900 millióból indult ki, a beruházásokon kívül. Az OT és a Külkereskedelmi Minisztérium között volt bizonyos nézeteltérés. A külkereskedelem szeretett volna anyagokban többet kapni, számításai nem mindig klappoltak a Tervhivataléval. Én úgy tudom, hogy ilyesmi ilyen kérdésekben elő szokott fordulni. Hiszen ha csak elfogadná egyik hivatal a másik véleményét, és nem volna vita, új utak, módok keresése, akkor az hiba volna. A külkereskedelem nem 900 milliós, hanem ennél magasabb hiányt látott. Azt figyelembe kell venni, hogy ebben az időpontban kb. 8 országgal folytak különböző tárgyalások, amelyek mind befolyásolták hogyan alakul a helyzet. Most kb. 12 országgal van meg nagyjából a megállapodás, és ezek a tárgyalások nem úgy zajlanak le, hogy mindig azt adják, amit mi akarunk. Ők is partnerek, szükségleteik vannak, tőlünk azt kérik, ami nekik is a leglényegesebb sok esetben. Nehéz ilyen sokirányú munkát úgy összehangolni, hogy minden számítás klappoljon. De a 900 millióból indultunk ki, 25 és ez év júniusában hivatalos levelet küldtünk a szovjet kormánynak. Ez volt a tárgyalások egyik alapja és ezt közben csökkentettük. A Tervhivatal és a külkereskedelem között ezekben a kérdésekben volt nézeteltérés. Ezeket a nézeteltéréseket később tisztáztuk. És a két vezető közti viszony vagy Kihúzva: „illetve előzőleg devizára vonatkozott". 1029