Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár IX. (1422) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2004)

ellentmondását. - Sztáray II. 233. (Felül chirografált példány: DL 85699 - Sztáray cs.) - Másik példánya, alul-fölül chirografált hártyán, függőpecsételés nyomával: Leleszi konvent orsz. lt., Stat. Z-102. (DF 212595.) - Pátens példánya papíron, hátlapján pecsét nyomával: DL 11228. (NRA 194-27.) 752 Júl. 2. (in opido Zenthpeter, f. V. p. Petri et Pauli) Borsod megye négy szolgabírája Zs.-hoz. Megjelentek előttük Nomar-i László és Chycher-i Ormos (dictus) János borsodi alispánok és előadták Zakachy-i Thokos (dictus) János fia: Miklós ellenében, hogy Miklós quatraginta florenis novis adós nekik iuxta adiudicationem nobilium conprovincialium, amelyet tőle meg akarnak kapni ordine iuris requirente és ennek bizonyítására bemutatták a törvényszék 1422. márc. 19-i nyílt oklevelét (323). Az alperes erre azt válaszolta, hogy dum Petrus dictus Fodor de Hegmegh, unus ex iudicibus nobilium facto in premisso fassionem in sede nostra iudiciaria fecisset, prout in [dicjtis litteris preexhibitis haberentur, tunc dictum iobagionem suum non Dionisium, sed Geche appellasset et ideo non [mjerito nobiles comprovinciales ipsum in dictis quatraginta florenis novis convictum decrevissent et cum sic de nomine dicti iobagionis inter partes discreparentur, prefatum Petrum iudicem nobiles comprovinciales de nomine dicti iobagionis interrogantes dixerunt, quis vocaretur. Qui quidem iudices retulissent, quod dum fassionem prenotatam fecisset, quod tunc Dionisium ipsum appellasset, sed nótárius sedis protunc ipsum percipere non valuisset, sed et sic ipsum ad registrum nomine Geche imposuisset, quo facto eundem Nicolaum in eodem gravamine relinquissent et litteras in ista una dictione rectificassent, ami ellen Miklós tiltakozott, s a pert a király írásbeli parancsára statu in eodem a kúriába a király, a főpapok és a bárók deliberatio-jára Jakab-nap nyolcadára teszik át. Perényi Péter országbíró Budán, 1423. febr. 27-én kelt ítéletéből. DL 11287. (NRA 777-50.) 753 Júl. 2. (in Zolio antiquo, f. V. p. Petri et Pauli) Czesse László és Maryas-i György zólyomi alispánok és a szolgabírák jelentik Zs.-nak. Jún. 1-jei parancsára (582) kiküldték maguk közül az egyik szolgabírót, aki visszatérve elmondta, hogy ő a Keresztelő Szent János ünnepét követő pénteken (jún. 26.) kiszállván a megyébe mindkét nembeli nemesek és nem nemesek, szomszédok és határosok között, nyíltan és titkon vizsgálódva megtudták, hogy ipse Iohannes filius Petri de Radwania fecisset an non, talimodo cognoverant, ut ipse Iohannes hec omnia suo modo fecisset. Szakadt, kis hiányos papíron, zárlatán két ép és egy fél gyűrűspecséttel. DL 63931. (Beniczky cs.) 754 Júl. 3. (rn Owar, in crast. visit. Virginis) Zs. a győri káptalannak. Komaron várát Komaron és Nezmel opidum-okkal, Almás, Fyzegthw, Zwn, Rewkomaron, Wyfalu, Bwk, Wrke, Tan, Chicho, Megyer, másik Chicho, Isap, Bogya, Zakalus, Ekech, Megyerch, Tolowar, Warkezy és Halas (Komárom m.) birtokokkal meg a Nezmel-i Zwn-i, Komaron-i, Tan-i, Ekech-i, továbbá Bana és Aswanthw birtokokon lévő vámmal, az Almas-i, Komaron-i dunai (Danoby) és Magh(!) folyókon lévő vámmal és az itteni vizekben - Wag, Danubius és Sythwa - lévő halakkal, felsorolt hasznokkal és tartozékokkal korábban 6840 auri puri, boni et iusti ponderis Garai Miklós nádornak zálogosított el, most további 6160, összesen 13 000 aranyforintért zálogosította el. Megparancsolja, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelenlétében a kijelölt királyi emberek egyike vezesse be a nádort az uradalomba és iktassa azt zálogjon részére, az esetleges ellentmondókat idézzék a királyi