G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
BEVEZETÉS 7
BEVEZETÉS Az 1945. novemberi nemzetgyűlési választások során megnyilvánuló többségi akarat Magyarországnak a megszálló Szovjetunióval szembeni kiszolgáltatott helyzetén semmit sem változtatott. Ezt a Tildy-kormány létrejöttének körülményei, illetve két és fél hónapos működésének eseményei félreérthetetlenül megmutatták. Ez az idó'szak látszólag sem politikatörténeti, sem kormányzattörténeti szempontból nem képez önálló egységet, nem mutat karakteres jegyeket. A tények alaposabb vizsgálata azonban azt bizonyítja, hogy ebben a néhány hétben a nemzet jövőjét meghatározó alapvető kérdések élesen vetődtek fel, és a kormánynak jó néhány esetben sorsdöntő elhatározásra kellett jutnia. 1 Több hónapos vajúdás után ebben az időszakban született meg a végleges döntés a német lakosság jelentős részének kitelepítéséről. Tárgyalások kezdődtek Csehszlovákiával a lakosságcsere-egyezmény megkötéséről és a felvidéki magyarság helyzetének normalizálásáról. Megtörtént a sokat vitatott szovjet-magyar gazdasági egyezmény ratifikálása és megkezdődött a német javak átadása a Szovjetunió részére. Jelentős döntés volt, hogy a kormányzati időszak végén törvényt alkottak a köztársasági államforma bevezetéséről, a királyság intézményének megszüntetéséről. A baloldali pártok - elsősorban a Kommunista Párt - a Szovjetunió irányításával és hathatós támogatásával határozott lépéseket tettek a választási eredmények saját igényeik szerinti korrigálása, újabb államigazgatási pozíciók megszerzése érdekében. Ezekben a hónapokban a társadalom életkörülményei tovább romlottak, súlyos zavarok és nehézségek voltak a lakosság élelmiszerrel és alapvető közszükségleti cikkekkel való ellátásában. Az ország nem volt képes eleget tenni nemzetközi kötelezettségeinek, ami az újjáépítés megfelelő ütemű folytatását is veszélyeztette. A Tildy-kormánynak, majd Nagy Ferenc 1946 februárjában hivatalba lépő kormányának arról is dönteni kellett tehát, hogy a 1 Az 1945 utáni koalíciós korszak történetét tárgyaló feldolgozások közül a bevezető' megírása során elsó'sorban az alábbiakra támaszkodtam: BALOGH, 1975., BALOGH, 1988., VIDA, 1976., PETŐSZAKÁCS, 1985. A forráskiadványok közül természetesen mindenekeló'tt az eló'zó' és a következő' kormányok minisztertanácsi jegyzökönyveit közreadó köteteket (DMB MT. JKV., NF MT. JKV. (1946) és DL MT. JKV.) hasznosítottam, továbbá a Pártközi értekezletek és a SZEB jegyzóltönyvei című köteteket (a továbbiakban: PÁRTKÖZI ÉRT., SZEB JKV.) A visszaemlékezések közül elsó'sorban Nagy Ferenc memoárjára (NAGY, 1990.) támaszkodtam. 7
