G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

BEVEZETÉS 7 - A kormány megalakulása és összetétele 8

Bevezetés gazdaság talpra állításához és az életkörülmények normalizálásához külföldi segítséget vegyen-e igénybe, vagy az ország saját erejére és a lakosság áldozatvállalására támaszkodva kísérelje meg - nemzetközi kötelezettségei teljesítése mellett- az újjáépítés folytatását és a gazdaság stabilizálását egy meglehetősen alacsony szinten. A helyzetet jellemezve az Ideiglenes Nemzeti Kormány időszakában keletkezett minisztertanácsi jegyzőkönyveket közreadó kötet bevezetője a következő mondatokkal zárult: „Az 1945. november 4-i választások már megmutatták, hogy a nemzet átérezte a kialakult helyzet fonákságát, és többségében valami más úton kívánt járni, mint amelyen a szovjet politika Miklós Béla kormányát és az országot elindította. Ennek a más útnak a lehetetlenné válásáról a következőkben megbizonyosodva sodródott a magyar társadalom új és még mélyebb válságok felé."

2 ATildy-kormány tevékenységének alaposabb kutatása alátámasztja ezt a megállapítást. A kormány megalakulása és összetétele A parlamenti választások megrendezését 1945 őszén a belpolitikai „ideiglenesség" felszámolása és az ország nemzetközi kapcsolatainak rendezése egyaránt halaszthatatlanná tette. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által alkotott új választójogi törvény (1945. évi VIII. te.) értelmében minden 20. életévét betöltött magyar állampolgár - kivéve természetesen a feloszlatott jobboldali pártok vezetőit, az SS-alakulatokba jelentkezetteket, az internáltakat és a népbírósági eljárás alatt állókat - választó és választható lett. A törvény értelmében a választójogosultak összlakossághoz viszonyított számaránya az 1939. évi 30%-ról pontosan a kétszeresére, 60%-ra emelkedett. Ha figyelembe vesszük a szavazás titkosságának biztosítását, a vagyoni és műveltségi cenzus, valamint a nemek közötti különbségtétel eltörlését, megállapíthatjuk, hogy ehhez fogható demokratikus választójog alapján addig még Magyarországon nem választottak.

3 Igaz némileg beárnyékolta a választásokhoz fűzött reményeket, hogy a budapesti törvényhatósági választásoknak a munkáspártokra nézve váratlanul kedvezőtlen eredménye nyomán a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke, Vorosilov

4 marsall - a Szovjetunió kormányának 2 DMB MT. JKV. A KÖTET 69. 3 HUBAI, 1998. 4 Vorosilov, Kiiment Jefremovics (1881-1969) lakatos, szovjet (orosz) katonai vezető, politikus. 1903-tól vett részt az oroszországi szociáldemokrata (bolsevik) mozgalomban. 1918 márciusától a Vörös Hadseregben harcolt, különböző'vezető tisztségeket töltött be. 1925-től 1934-ig a Szovjetunió hadügyi és haditengerészeti, majd 1940-ig honvédelmi népbiztosa volt, ekkor Sztálin legszűkebb köréhez tartozott. A

II. világháború idején az Állami Honvédelmi Bizottság tagja, a partizánmozgalom legfőbb irányítója. 1945-től 1947-ig a Magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke volt. 1946-tól 1953-ig a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének helyettese. 1953-tól 1960-ig a SZU Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A XX. pártkongresszus desztalinizációs törekvéseivel való szembehelyezkedése miatt azonban gyakorlatolag már 1957-től kiszorult a politikai életből. 8