G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
BEVEZETÉS 7 - A kormányzat, a miniszterek működése, teljesítménye 67
Bevezetés lamtitkár 212 és a miniszterré kinevezett Ballá Antal közötti ellentét, illetve Ballá Antal erélytelensége hátráltatta. A minisztérium „erős embere" a kommunista politikai államtitkár, Kállai Gyula lett, aki megfellebbezhetetlenül tartotta kezében a papírkiutalási ügyeket, és ezzel pártja az egyes lapok megjelenését, példányszámát, hatókörét nagymértékben befolyásolhatta. 213 Az új minisztériumok létrehozása körüli viták azonban eltörpültek amellett a zavar mellett, amit a Gazdasági Főtanács lényegében minden előzetes egyeztetés nélküli megszervezése és a Kommunista Párt kormányzati befolyásának ez által való megsokszorozása okozott. Míg más szervezetek kiépítése és feladatkörének meghatározása hónapokra elhúzódott, addig a Gazdasági Főtanács kommunista főtitkára, s túlnyomórészt az MKP-hoz kötődő apparátusa - a vitákkal, alkotmányos aggályokkal mit sem törődve - már a létrehozásáról intézkedő jogszabály megjelenése előtti másfél hónapban akkora feladat- és hatáskört szippantott magához, amilyennel évtizedek óta működő minisztériumok sem rendelkeztek. A kormány működésére, a döntések meghozatalára jelentős részben a rögtönzés és a hektikusság nyomta rá bélyegét. Egyszerűen érthetetlen, hogy szinte valamennyi fontos kérdésről úgy tárgyalt a kormány és úgy hozta meg döntéseit, hogy az előzetesen nem is szerepelt az ülés napirendjén, és nem volt írásbeli előterjesztés, vagy ha volt is írásbeli előterjesztés, azt az ülés napján (esetleg a minisztertanács ülésén) juttatták el az egyes miniszterekhez. így érthető, hogy a miniszterek több esetben nem készülhettek fel kellőleg a tárgyalásra, és nem vehették igénybe saját szakapparátusuk segítségét. Néhány esetben fontos információkat nem bocsátottak a miniszterek rendelkezésére, vagy éppenséggel félreinformálták őket. Más esetekben fontos ügyeket be sem vittek a minisztertanács elé, hanem a miniszterelnök, vagy a döntéshozatali csodafegyverré nyilvánított Gazdasági Főtanács intézkedett saját hatáskörében. Ezzel szemben gondosan megtárgyalták több száz ötöd-, vagy tizedrangú minisztériumi tisztviselő soron kívüli előléptetését, sőt a politikailag kissé kényesebb személyi ügyekre kétszer-háromszor is visszatértek. Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád államminiszteri, illetve miniszterelnökhelyettesi kinevezése látszólag nem okozott nagyobb zavart és feszültséget a Kisgazdapárt köreiben, a kormány működését azonban - különösen Rákosi Mátyás bekapcsolódása és ezzel a Kommunista Párt súlyának növekedése erőteljesen befolyásolta. A baloldal és ezen belül a Kommunista Párt részéről ettől fogva egyértelműen ő volt a meghatározó tényező. Gyakran szólalt meg, különös előszeretettel és meglehetős elfogultsággal nyilvánított véleményt személyi kérdésekben, politikai jellegű ügyekben pedig megnyilatkozásai többnyire eldöntötték a vitát. Ezzel párhuzamosan Gerő Ernő szereplése 212 VIDA, 1996. 94. 213 PIL 274. fond 12/24. 6. e. és 283. fond 10/373. 5, e. m
