G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

BEVEZETÉS 7 - A kormányzat, a miniszterek működése, teljesítménye 67

Bevezetés Nemzetgyűlés is. A törvényjavaslatot a minisztertanács ülését követő napon, január 24-én Tildy Zoltán miniszterelnök nyújtotta be a Nemzetgyűléshez, amelynek Közjogi és Alkotmányjogi Bizottsága január 28-án tárgyalt róla.

209 Sulyok Dezsőjanuár 29-én terjesztette be a bizottság jelentését a Nemzetgyűléshez. A törvényjavaslat feletti általános vita január 30-án és 31-én zajlott, melynek lezárásaként a Magyarország államformájáról szóló törvényt a Nemzetgyűlésjanuár 31-én elfogadta, és mint 1946. évi I. törvénycikket kihirdette. A következő napon, 1946. február l-jén a Nemzetgyűlés Tildy Zoltánt közfelkiáltással köztársasági elnökké választotta. A kormányzat, a miniszterek működése, teljesítménye A Tildy-kormány megalakulása körüli külpolitikai nehézségek és a koalíciós egyensúly fenntartása érdekében megkötött szervezeti és személyi alkuk sorozata már előrevetítette a leendő kormány működési nehézségeit és zavarait. E zavarokat csak fokozta, hogy a pártok közötti bizalom és együttműködési szándék hiánya lépten-nyomon megnyilvánult, amit a Magyar Kommunista Párt egyre leplezetlenebb pozíciószerzési törekvései csak fokoztak. Az új minisztériumokat (Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium, Tájékoztatásügyi Minisztérium) anélkül hozták létre, hogy feladatkörüket tisztázták volna. Már a megfelelő elhelyezésük és személyi apparátusuk kialakítása is gondot okozott, ennél azonban nagyobb baj volt, hogy feladatkörük kialakításához más minisztériumok feladatkörét kellett csorbítani, évtizedek óta létező, többé-kevésbé jól működő struktúrákat kellett megbontani. A szociáldemokrata vezetésű Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium „tartalommal" való megtöltése érdekében három kisgazdapárti irányítás alatt álló minisztériumtól (Földművelésügyi Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Közellátásügyi Minisztérium) kellett feladat- és hatáskört elvonni, ami pártközi vitára is alkalmat adott.

210 A Tájékoztatásügyi Minisztérium feladatkörének kialakítása ugyan pártközi villongást nem eredményezett, hiszen a sajtórendészeti ügyek korábban a Miniszterelnökséghez a külföldi propaganda ügyei pedig a Külügyminisztériumhoz tartoztak, létrehozása azonban ennek ellenére vontatottan haladt, úgyannyira, hogy még 1946 elején, a Nagy Ferenc kormány hivatalba lépése idején sem épült ki megfelelően az apparátusa.

211 Megszervezését a miniszteri posztra is aspiráló Balogh István ál209

MOLXVIII-1. lO.d. 210 Részletesebben lásd a 71. sz. jegyzőkönyv 18. napirendi pontját, valamint a 71/c és d mellékletet. 211 December közepén jelölték ki a Miniszterelnökség személyzetéből azt a 23 tisztviselőt, akik az új minisztérium apparátusát képezték, de a Szociáldemokrata Párt vezetői részére készült egyik, 1946. február 7-én kelt feljegyzés igen lehangoló képet festett a parányi minisztérium belső viszonyairól, a munka elemi feltételeinek (pl. munkatársak elhelyezése, külföldi lapok és kiadványok beszerzése, Külügyminisztériummal való együttműködés stb.) hiányáról. MOL XEX-Al-j-1945-rV-ll 793. alapsz. és PIL 283. fond 10/373. ő. e. 67