G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
BEVEZETÉS 7 - A német lakosság kitelepítésére vonatkozó rendelet megszületése 58
Bevezetés németet az országból kitelepíteni, vagy pedig „szabadon" (?) foglalkozik a kitelepítéssel. Geró' Ernó' közlekedésügyi miniszter - többször hozzászólva — azzal érvelt, hogy a magyar kormány kérte korábban a szövetséges hatalmakat, hogy tegyék lehetővé a kitelepítést, mire a külügyminiszter ismét azzal válaszolt, hogy csak a németek bizonyos magyarellenes csoportjainak kitelepítéséhez kérték a hozzájárulást. Ries István igazságügyminiszter aggályosnak tartotta, hogy a kitelepítendőit közé nem csupán a magukat német nemzetiségűnek vallókat vették fel, hanem a német anyanyelvűeket is. A továbbiakban közjogi és morális ellenérvekre hívta fel a figyelmet. Gordon Ferenc vagyonjogi érveket hozott fel a rendelet ellen, az esetleges későbbi kárpótlási követelésekre utalt, illetve hangsúlyozta, hogy amint a zsidók esetében elvetette a kollektív felelősségre vonást, úgy a németekre sem hajlandó alkalmazni ezt az elvet. A honvédelmi miniszter a külpolitikai szempontok alapján a javaslat teljes elvetését indítványozta. Rákosi Mátyás érezhetően a maga teljes tekintélyével szólt hozzá a vitához. Mindenekelőtt meglepetésének adott hangot, hiszen a németek kitelepítését a magyar kormány kérte. Másrészt - mondotta - kötelesek vagyunk végrehajtani a nagyhatalmaknak a németek kollektív felelősségre vonására vonatkozó határozatát. Óriási hiba lenne „külpolitikai vonalon", mondta, ha a magyarság elhatárolódna ettől a kollektív felelősségre vonástól. Szerinte a csehek így is, úgy is átteszik a határon „magyar véreinket", nekik pedig „helyet kell csinálni". További hozzászólások után a miniszterelnök a következőképpen foglalta össze a vitát: A németség döntő többsége nem úgy viselkedett a magyar nemzettel szemben, amint az magyar állampolgártól elvárható lett volna. A döntés a Szövetséges Ellenőrző Bizottságé, tehát azt minden külpolitikai aggodalom nélkül elfogadhatjuk és végrehajthatjuk. „Mi kaptunk egy döntést, amiben van egy terminológia és ennek keretében minden intézkedést alkalmazni lehet." Ettől függetlenül hozhat a kormány más döntést is, de igazságtalanságok mindenképpen lesznek - mondotta. A közjogi, vagyonjogi, illetve morális kérdésekre nem tért ki. Rákosi Mátyás indítványára névszerinti szavazás következett. 200 Tildy Zoltán, mint miniszterelnök, nem vett részt a szavazásban. Kovács Béla sem szavazott. 201 Az így leadott 14 szavazatból kilenc igen és öt nem szavazattal a minisztertanács elfogadta az előterjesztést. Ajegyzőkönyv szerint azonban a végeredmény azt követően alakult ki, hogy három miniszter (Bán Antal, Gordon Ferenc és Keresztury Dezső) eredetileg nemleges szavazatát végül igenre változtatta. Ha ez nem történt volna, akkor a minisztertanács 8:6 200 A koalíciós korszakban ez volt az egyetlen alkalom, hogy ilyen módon hozott döntést a minisztertanács. 201 Ajegyzőkönyvból nem derül ki, hogy időközben eltávozott-e, vagy csak megtagadta a szavazásban való részvételt. 64
