G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
BEVEZETÉS 7 - A német lakosság kitelepítésére vonatkozó rendelet megszületése 58
Bevezetés arányban elvetette volna az előterjesztést. A kommunista miniszterek kivétel nélkül igennel szavaztak. A két jelen levő szociáldemokrata miniszter egyike, Ries István következetesen kitartott a vitában hangoztatott ellenvéleménye mellett, és nemmel szavazott, Bán Antal pedig végül is eredeti „nem" szavazatát megváltoztatva igennel. Akisgazdapárti miniszterek szavazata is megoszlott: Dobi István, aki a vitában nem vett részt, továbbá Antall József, és módosítás után Gordon Ferenc igennel szavazott. Tombor Jenő, Bárányos Károly, Ballá Antal és Gyöngyösi János nemmel szavazott. Egyértelműen le kell szögezni, hogy a minisztertanács ülésén nem arról folyt a vita, hogy legyen-e német kitelepítés vagy ne legyen. Akik nemmel szavaztak, azok nem általában a németek kitelepítése ellen, hanem az előterjesztett rendelettervezet ellen szavaztak. Ellenvéleményük indoka az volt, hogy a tervezett rendelkezés nem a politikai magatartást és a nemzethez való hűséget mérlegelő egyéni elbírálás alapján határozta meg a kitelepítendők körét, hanem a népszámlálás során tett önkéntes nyilatkozatból kiindulva mintegy „faji" alapon. Ha ezt mérlegeljük, akkor a magyar kormány szempontjából fontosnak minősülhet ugyan az a körülmény, hogy a SZEB részéről a német lakosság minél nagyobb számban való kitelepítésére ösztökélték, mentő körülmény lehet az is, hogy tagjai önhibájukon kívül nem voltak kellőleg informálva, de ez nem változtat azon, hogy a rendelkezés szelleme és tartalma elhibázott volt. És ezért a magyar kormányt történelmi felelősség terheli. Az 1945. december 29-én közzétett 12 330/1945. ME számú rendelet elemzését és a német lakosság kitelepítésével kapcsolatos további intézkedések ismertetését a szakirodalom már sokoldalúan elvégezte. 202 Utalni kell azonban arra, hogy a rendelet megjelenése ellen azonnal tiltakoztak a különböző egyházak, társadalmi szervezetek, a Magyar Szociáldemokrata Párt pedig 1946. január első heteiben a végrehajtás leállítását javasolta és a kérdésnek Nemzetgyűlés elé vitelét fontolgatta. 203 Igaz, néhány héttel késól)b, 1946. február 14-én, amikor az MKP és SZDP szokásos összekötő bizottsági ülésén Rákosi Mátyás erőteljesen kifogásolta a kitelepítés elleni propagandát, és kijelentette, hogy a svábok reakciósak, ezért akarja őket a jobboldal itt tartani, „a Szociáldemokrata Párt pedig ezen törekvésükben egy síkon áll velük", az SZDP részéről senki sem nyilvánított ellenvéleményt. 204 A kibocsátott rendelet bevezetőjének az a kitétele, amely arra utalt, hogy az intézkedés a Németországi Szövetséges Ellenőrző Tanács határozatának végrehajtását jelenti - mint ismeretes - amerikai részről, majd amerikai kezdeményezésre a Szövetséges Ellenőrző Bizottság részéről is, tiltakozást váltott ki. 205 Jellemző, hogy Vorosilov marsall átirata éppen arra a külügyminiszterre hárította a felelősséget, aki mindvégig a legkövetkezetesebben kép202 Lásd elsősorban: BALOGH, 1988. 93-102., TÓTH, 1993.103-182., NF MT. JKV. (1946) 143,601602,1188,1247-1254,1353-1355,1532.stb. 203 PIL 283. fond 10/264. ő. e. Bővebben lásd: BALOGH, 1988., 94-95. 204 PIL 283. fond 10/173. ő. e. 205 76. sz. jegyzőkönyv 76/f melléklet. 65
