G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

BEVEZETÉS 7 - A német lakosság kitelepítésére vonatkozó rendelet megszületése 58

Bevezetés vákiában maradó magyarság jogainak biztosításáról a csehszlovák kormány az egyezményhez kapcsolódó külön jegyzőkönyvben tett ígéretet.

181 Amint azt a szakirodalom már évtizedekkel ezeló'tt leszögezte, a magyarcsehszlovák lakosságcsere-egyezmény nem két egyenjogú állam, illetőleg kormány, hanem a gyó'ztes Csehszlovákia és a legyőzött Magyarország megállapodása volt.

182 Ezzel a megállapítással aligha lehet vitatkozni. Az sem lehet kétséges, hogy a magyar fél Csehszlovákiával szemben eleve vesztésre volt ítélve, amint ezt később a béketárgyalások is bizonyították. Ennek ellenére talán mégsem felesleges feltenni a kérdést, hogy a magyar kormány, a külügyminiszter, vagy az ó' munkáját segító' külügyi apparátus megtett-e mindent a magyarságot fenyegető' veszteség mérséklése érdekében. A német lakosság kitelepítésére vonatkozó rendelet megszületése A német lakosság kitelepítésével kapcsolatos kérdések részletesebb ismertetése is messze meghaladná e bevezető'kereteit. ATildy-kormány idején alkotott kormányrendelet megszületésének folyamatát végigkövetve azonban közelebb juthatunk annak a szakirodalomban mindmáig lezáratlan kérdésnek a megválaszolásához, hogy a kitelepítés végrehajtásáról meghozott döntés az 1945. augusztus 2-i potsdami határozatban kinyilvánított nemzetközi kötelezettség teljesítéseként született-e meg, vagy azért a magyar kormányt is felelősség terheli. A december végén született döntés megértéséhez hangsúlyozni kell, hogy a magyar társadalom, illetve a politikai pártok véleménye megosztott volt a kérdésben. A németséggel szemben fellobbanó szenvedélyes nacionalizmus tulajdonképpen a több évszázados - harmonikusnak egyáltalán nem nevezhető' - együttélésből adódó sérelmekből táplálkozott, másrészt pedig abból a felfogásból, hogy a két világháborúnak a magyarságra nézve szerencsétlen kimeneteléért részben Németország (és Ausztria), részben pedig a magyar állami és politikai vezetésben túlreprezentált német elem volt a felelős.

183 Az e felfogást vallók - köztük ismert kisgazdapárti és parasztpárti politikusok is - radikális intézkedéseket sürgettek. Velük szemben a Szociáldemokrata Párt a németséggel szembeni megértó'bb magatartást és differenciált kezelést javasolta, hiszen tagjai között sok német nemzetiségű volt. Egyes, értelmiségiekből lett politikusok, tisztviselők, közírók a tiszta humánumra hivatkozva a megbékélést hirdették, és a kitelepítés ellen voltak, minthogy az, részleges és humánus végrehajtás esetén is, kollektív büntetésként jelentkezik, 181 Az egyezmény aláírásához a minisztertanács az 1946. február 15-i ülésén járult hozzá. Lásd 88. sz. jegyzőkönyv 15. napirendi pontját. Közli: NF MT. JKV 132., illetve 160-166. 182 Lásd többek között: BALOGH, 1988., 116. 183 A magyar politikai közvéleményre e tekintetben meghatározó befolyással voltak többek között Szabó Dezső, Németh László és Zilahi Lajos munkái. 58