G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

BEVEZETÉS 7 - A magyar-csehszlovák tárgyalások és a lakosságcsere-egyezmény előkészítése 51

Bevezetés neti felfüggesztésére hajlandónak mutatkozott, lényegi engedményt az egyoldalú kitelepítés, illetve a nemzetiségi jogok biztosítása vonatkozásában nem tett.

167 A tárgyalás lényegében eredménytelenül zárult. Mindkét fél számára lehetővé tette azonban, hogy nemzetközi fórumok, illetve a nemzetközi nyilvánosság előtt is kifejtse álláspontját. Atárgyalások nemzetközi sajtóvisszhangjáról készült egykorú külügyminisztériumi összefoglaló azt tükrözi, hogy helyzeti előnyét kihasználva - a csehszlovák fél kommunikációja volt sikeresebb. Anagy külföldi lapok figyelmének középpontjába ugyanis sikerült azt a momentumot állítania, mintha Magyarország ismét területi követelésekkel lépett volna fel Csehszlovákiával szemben, és ez vezetett a tárgyalások kudarcához. Ezeket az állításokat természetesen a magyar fél igyekezett minden fórumon azonnal cáfolni

168 - azonban nem sok eredménnyel. Magyar részről ugyanakkor bizonyos reményeket fűztek ahhoz, hogy a Tildy-kormány nemzetközi elismerését, a diplomáciai kapcsolatoknak egyes országokkal történt felvételét kihasználva most már közvetlenül fordulhattak az angol, az amerikai és a szovjet kormányhoz, és fejthették ki a magyar fél álláspontját. Az említett kormányokhoz intézett levélben a sérelmek felsorolása és a tárgyalások főbb momentumainak ismertetése után a kormány a szövetséges hatalmak támogatását kérte a csehszlovákiai magyarság helyzetének rendezéséhez, az elemi polgári jogok biztosításához, illetve kérte, hogy az esetleg megkötendő lakosságcsereegyezmény végrehajtásánál közreműködő vegyesbizottságban képviseltessék magukat.

169 Akövetkező hetekben azonban a magyar kormánynak tudomásul kellett vennie, hogy a szövetséges nagyhatalmak nem tesznek érdemleges intézkedéseket a csehszlovák kormány magatartásának megváltoztatása érdekében, hogy nem hajlandók nemzetközi bizottság létrehozására a magyar-csehszlovák kérdés megvizsgálására, vagy a lakosságcsere ellenőrzésére. Ezzel szemben mindhárom nagyhatalom az egymással való tárgyalások folytatására és kölcsönösen elfogadható megegyezés létesítésére szólította fel a két kormányt.

170 A tárgyalások első fordulóját - eredménytelensége ellenére - magyar szempontból helytelen lenne kudarcként értékelni, mint ahogy azt egyes korabeli (főként szociáldemokrata) politikusok tették. A külügyminiszter e tárgyalásokon megfelelően képviselte a magyar érdekeket az agresszív csehszlovák követelésekkel szemben, és demonstrálta a magyar kormány tárgyalási készségét. A következőkben azonban mintha elbizonytalanodott volna. Ebben közrejátszhatott a nemzetközi közvélemény érzékelhető magyar-ellenes el167 A tárgyalások jegyzőkönyvét közli: LÁZÁR, 1998. 168 MOL XIX-A-1-n „Z" 1047/1945. szám (2. d.), illetve XIX-^I-1-u. Gyöngyösi János iratai 1946 (24. d.). 169 Lásd a 74/c sz. mellékletet 170 Lásd a 74/d és e számú mellékletben közölt dokumentumokat, továbbá BALOGH, 1988,114115. 55