G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [13] 80. Jegyzőkönyv. 1946. január 16. 532

[13] 80. JEGYZŐKÖNYV az 1946. évi január hó 16. napján délelőtt 11 órakor Tildy Zoltán elnöklete alatt tartott minisztertanácsról Jelen voltak: Szakasits Árpád államminiszter Dobi István államminiszter Gyöngyösi János külügyminiszter Nagy Imre belügyminiszter Gordon Ferenc pénzügyminiszter Kovács Béla fbldmívelésügyi miniszter Bán Antal iparügyi miniszter Rónai Sándor kereskedelem- [és] szövetkezetügyi miniszter DK Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseletében Bereczky Albert államtitkár Dr. Ries István Igazságügyminiszter Tombor Jenő honvédelmi miniszter Dr. Molnár Erik népjóléti miniszter Bárányos Károly közellátásügyi miniszter Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter Antall József újjáépítési miniszter Ballá Antal tájékoztatásügyi miniszter Dr. Balogh István miniszterelnökségi politikai államtitkár Dr. Bojta Ernő Béla miniszterelnökségi adminisztratív államtitkár, a minisztertanács jegyzője [Tildy] Miniszterelnök: megnyitja a rendkívüli minisztertanácsot és bejelenti, hogy az összehívást a kollektív szerződésekkel kapcsolatos iparügyi miniszteri előterjesztés sürgős letárgyalása végett eszközölte. Felkéri az iparügyi minisztert, hogy javaslatát terjessze elő. 1. [Bán] Iparügyi miniszter: előterjeszti javaslatát „a kollektív szerződések tárgyában".

1 Előadja, hogy e javaslat pontos előkészítés eredménye és az összes illetékes tényezőkkel letárgyaltatott.

2 1 Ajegyzőkönyv mellett sem előterjesztés, sem rendelettervezet nem található ezért a vita során elhangzott, ajegyzőkönyvben rögzített véleményeket a kiadott 490/1946. ME sz. rendelettel (MK 1946. január 17., 14. sz.) vetettem össze. 2 A bérszabályozás (az árszabályozással együtt) a háború utáni kötött gazdálkodás egyik központi kérdése volt. Nem csupán az infláció fékezése és a gazdasági stabilizáció előkészítése szempontjából volt alapvetően fontos, hanem a politikai hatalom megragadása, a munkástömegek befolyásolása szempontjából is. Az már 1945 januárjában eldőlt, hogy a bér nem lehet üzemen532