G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [13] 80. Jegyzőkönyv. 1946. január 16. 532
[13] 80.1946. január 16. [Gordon] Pénzügyminiszter: a 4. §. 1. bekezdéséhez az a módosító javaslata, hogy kiskorú gyermekek életkoránál „a 16 éven aluli" kitétel felvétessék. A Gazdasági Főtanácsnak is az az álláspontja, hogy az ellátandók körét szűkíteni kell. 3 [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: helyesli a pénzügyminiszter módosítójavaslatát. Azokat a tanulmányokat folytató kiskorúakat, akik önálló keresettel nem bírnak, kivételképpen a természetbeni juttatásokban részeltetné. [Ries] Igazságügy miniszter: a magukkal tehetetlen, mint pl. nyomorék kiskorú gyermekeknél fenntartandónak tartja az eredeti szövegezést. [Bárányos]Közellátásügyi miniszter: javasolja a 4. §-ba még egy külön bekezdés felvételét a bejelentési kötelezettség tárgyában. Két hetenkint kell, hogy az egyes természetbeni ellátást szolgáló cégek bejelentést tegyenek. Ugyanis egyes üzemek, eló'nyös csereügyleteket tudnak kötni saját termelkénti szabad alku tárgya, hanem azt az ekkor életre hívott, a szakszervezetek és a munkaadók képviselőiből alakított munkabér-megállapító bizottságokra kell bízni (78/1945. ME sz. rendelet, MK1945. január 27., 2. sz.). E bizottságok - amelyek egyrészt a GYOSZ szakosztályai és az ipartestületek (a munkaadók), másrészt a szakmai szakszervezetek (a munkavállalók) képviselőiből alakultak -1945 nyarán megkötötték a szakmánkénti kollektív szerzó'déseket, amelyekben megállapították többek között a béreket, a munkaidó't és az egyéb munkafeltételeket. A6460/1945. ME számú rendelet (MK 1945. augusztus. 15., 103. sz.) minden, az adott szakmában tevékenykedő', munkaadóra és munkavállalóra kiterjesztette ezeknek az iparági kollektív szerződéseknek a hatályát. Ezt követően - az inflációra való tekintettel - időről időre kormányrendelettel határozták meg hogy a kollektív szerződésben rögzített béreket milyen arányban kell emelni. A kérdés ekkori sürgős tárgyalását az indokolta, hogy az 1945-ben kötött szerződések hatálya elvileg december 31-én lejárt. Bár hatályuk ideiglenes meghosszabbításáról a 12 240/1945. ME sz. rendelet, MK 1945. december. 23., 208. sz., gondoskodott (lásd a 76. sz. jegyzőkönyv [6] napirendi pontját), ez azonban csak átmeneti megoldást jelentett. A rendelet- és egyben az új kollektív szerződések - előkészítése azért vált jelentős politikai csatározások tárgyává, mert a szakszervezetek, a baloldali pártok és az iparügyi kormányzat is még magasabb szintre akarta emelni a kollektív szerződésekkel kapcsolatos egyeztetést. Arra törekedtek, hogy a GYOSZ és a Szakszervezeti Tanács által kidolgozott keretmegállapodás döntse el a munkabérrel, munkaidővel és a kötelező juttatásokkal kapcsolatos alapvető kérdéseket és a szakmánkénti kollektív szerződésekre már csak a részletek tisztázása maradjon. (Bővebben lásd: HABUDA, 1975., továbbá PETŐ-SZAKÁCS, 1986., 54-55.) Az előkészítés nehézségeiről némi képet alkothatunk a Gazdasági Főtanács előző napi ülésének jegyzőkönyvéből, amely a következőket rögzítette: „Tudomásul veszi Bán Antal iparügyi miniszter jelentését a kollektív szerződések tárgyalásának menetéről. Felhívja Bán Antal iparügyi, Bárányos Károly közellátásügyi és Gordon Ferenc pénzügyminisztereket [sic!], folytassanak még ma további tárgyalásokat a GYOSZ-szal és Igyekezzenek megértetni vele, hogy a munkások ellátásából ki kell vennie részét. A Szakszervezeti Tanácsnál viszont oda kell hatni, hogy a kollektív szerződés szerint ellátottak száma egyelőre ne haladja meg az 1 200 000 főt, és elsősorban az újjáépítési és jóvátételi üzemekben dolgozókat kell ellátni. Kötelezni kell a GYOSZ-t arra is, hogy maximálisan 3 hónapi időtartamra bocsásson a közellátási miniszter rendelkezésére 50 üzemképes, minimálisan 3 tonnás teherautót." (MOL XIX-A-10. 1946. január 15-i ülés 1. napirendi pontja.) 3 Akiadott rendelet 4. §-ának (1) bekezdése kimondta, hogy a kollektív szerződésben megállapított munkabér pénzbeli és természetbeni juttatásokból áll. A természetbeni juttatások kiterjednek az önálló keresettel nem rendelkező feleségre, a munkaképtelen férjre, valamint a kiskorú gyermekekre is. A16 éves korhatárt a rendelet szövege nem tartalmazza. Kiskorúnak számított az, aki 20. életévét még nem töltötte be. 533
