G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [12] 79. Jegyzőkönyv. 1946. január 12. 482
[12] 79.1946. január 12. a demokratikus fejló'désnek is megfelelő jogszabály hozatalával rendszert teremteni az iskolánkívüli nevelés szervezetében. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok felemás volta foként onnan nyeri magyarázatát, hogy a húszas évek elején nem tartották kívánatosnak fenntartani a gyakorlatban az addigi jogszabály egész rendszerén végig húzódó, és minden intézkedésében kidomborított társadalmi elvet. A jogszabályok egész sora született meg akkor, amely mind hangsúlyozza, hogy „az iskolánkívüli népművelés társadalmi jellegét nem kívánja csorbítani", valójában azonban egyes intézkedésekkel a gyakorlatban csaknem teljesen kizárja ennek az elvnek érvényesülési lehetó'ségét. Ez a visszafej lődési folyamat végeredményben arra a zavaros helyzetre vezetett, hogy míg egyfelől nincs az iskolánkívüli nevelésnek egyetlen valóban társadalmi szerve sem jelenleg (kivéve természetesen a már a politikai átalakulás után megszervezett Országos Szabadművelődési Tanácsot), ugyanakkor másfelől - a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumon kívül - olyan szerve sincs, amelyet félre nem érthetően hivatalos szervnek lehetne minősíteni. Az új szabályozásnak legelsősorban szakítania kell a leereszkedő, és magát az elmúlt rendszer alatt egyébként is lejáratott „népművelés" kifejezéssel. Valójában egész egyszerűen nevelésről van itt szó, éspedig iskolán kívül folytatott nevelésről. Ez a helyes fogalom-meghatározás azonban túlságosan hosszú és nehézkes arra a célra, hogy az egyes felállítandó intézmények elnevezésében praktikusan használható legyen. Szükség van tehát a felállítandó intézményekkel kapcsolatban valamilyen új elnevezés használatára. A 12 100/1945. VKM sz. rendelet (MK 1945. október 14., 151. sz.) már állást foglalt ebben a kérdésben akkor, amikor az országos jelentőségű társadalmi szervet „Szabad Művelődésinek" nevezte el, majd ennek nyomán a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak iskolánkívüli nevelési ügyekkel foglalkozó ügyosztálya is a Szabadművelődési ügyosztály elnevezést nyerte. Célszerű és helyes tehát az iskolánkívüli nevelés újabban felállítandó szerveit is mind szabadművelődésinek nevezni el. A második feladat az, hogy szigorúan elkülönítsük az iskolánkívüli nevelésnek egyfelől társadalmi, másfelől hivatalos szerveit. A legfőbb társadalmi szervet - az Országos Szabad Művelődési Tanácsot - már megalkotta a 12 100/ 1945. VKM sz. rendelet. E mellett az országos szerv mellett azonban törvényhatóságonként, és még tovább tagozódva községenként (esetleg járásonként) is meg kell alkotni a különböző helyi vonatkozású társadalmi szerveket, a Kerületi, Járási, Községi (Városi) Szabad Művelődési Tanácsok formájában, melyek a felállítás elvi szempontjait tekintve az Országos Tanácshoz simulnának, a helyi követelményeknek megfelelő kisebb eltérésekkel. S mint ahogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter - mint legfőbb hatóság - tanácsadó szerve az iskolánkívüli nevelés minden kérdésében az Országos Tanács, úgy kell, hogy tanácsadó szervei legyenek a kerületenként felállítandó hatóságnak, a szabadművelődési felügyelőnek a kerületi tanácsok, a községenkénti hivatalos szervnek, a szabadművelődési ügyvezetőnek pedig a helyi tanácsok. 523
