G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [12] 79. Jegyzőkönyv. 1946. január 12. 482
[12] 79.1946. január 12. S végül: mint ahogy - a helyi szükségletnek megfelelően - egyes ügyvezetők az egész járás, vagy annak egy részén levő összes ügyvezetők irányításával is megbízhatók, ugyanúgy módot kell adni arra is, hogy valamely járás területén, vagy annak egy részén létesített helyi tanácsok tagjaiból külön járási tanácsot lehessen kialakítani. Az iskolánkívüli nevelésügyi igazgatás és felügyelet szempontjából legcélszerűbbnek látszott az országnak - törvényhatóságonként - kerületekre való osztása. A törvényhatósági beosztástól azonban természetesen el lehet térni ott, ahol ezt gyakorlati szempontok szükségessé teszik. Ez az eset forog fenn jelenleg Tolna vármegye székelyekkel betelepített községeire nézve (1. § (1) és (2) bekezdés). Nem lett volna célszerű, hogy a kerületenkénti hatósági szerv - a felügyelő - hatósági jogkörét már ebben a jogszabályban tüzetesen körülírjuk. Célszerűbb ehelyett, ha a vallás- és közoktatásügyi miniszterre bízzuk azt, hogy saját hatósági jogköréből milyen részeket kíván majd egyes külön rendeletekkel átruházni a felügyelőkre a gyakorlatban kialakuló és helyesnek bizonyuló szempontok figyelembevételével (1. § (3) bekezdés). Mint ahogy a legfőbb hivatalos szerv - a vallás- és közoktatásügyi miniszter - mellett létesült a 12 100/1945. VKM sz. rendelettel egy társadalmi jellegű tanácsadó és segítő szerv, az Országos Szabadművelődési Tanács, ugyanúgy meg kell szervezni a kerületi hivatalos szerv - a felügyelő - mellett a megfelelő társadalmi szervet: a Kerületi Szabad Művelődési Tanácsot (2. § (1) bekezdés). A Kerületi Tanács megszervezése az Országos Tanács mintájára történik lényegében, és a szövegezés csak annyiban tér el a 12 100/1945. VKM sz. rendelet szövegezésétől, amennyiben a helyi viszonyokban mutatkozó különbözőség ezt megkívánja. így például nem tagjai a Kerületi Tanácsnak mindazok a szervezetek, amelyek az Országos Tanácsnak tagjai, hanem csak olyan szervezetek, amelyek az illető kerület székhelyén ténylegesen kultúrmunkát fejtenek ki. Tagjaivá kellett tenni továbbá a Tanácsnak a közigazgatásnak az illető kerületben működő azokat a funkcionáriusait, akiknek munkaköre bizonyos konnekszitásba 108 hozható az iskolánkívüli nevelési munkássággal. A Kerületi Tanács valamivel szűkebb körű , mint az Országos Tanács, éppen hivatása és jelentősége miatt is. Ennek megfelelően arra sincs feltétlenül szükség, hogy lefelé olyan részekre (albizottságok) oszoljék, mint amilyen részekre oszlik az Országos Tanács, azért, hogy ilyen nagy testület is kellő eredményességgel működhessen (2. § (2)-(12) bekezdés). A 3. § helyi (községi, városi) hatósági szervet létesít az ügyvezető személyében. Mint keretjogszabály, szintén nem írja körül ennek a szervnek a feladatkörét, hanem azt - a jövőben kialakuló gyakorlati szempontoknak megfelelően - a vallás- és közoktatásügyi miniszterre bízza. Az iskolánkívüli nevelés terén eddig tapasztaltak abba az irányba mutatSzemélyi kapcsolatba. 524
