G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

BEVEZETÉS 7 - A Gazdasági Főtanács létrehozása 41

Bevezetés te: a Gazdasági Főtanács létesítését ilyen összetételben és hatáskörrel, továbbra is ellenzi.

137 A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a Gazdasági Főtanácsra vonatkozójogszabály megszületése valóságos jogszabály-alkotási abszurdum. Még ebben a zaklatott időszakban is kivételnek számít, hogy egy fontos jogszabályt az igazságügyminiszter egyetértése nélkül tegyenek közzé. Ez az ügy is világosan megmutatta, hogy a polgári demokrácia normái szerint lezajlott választások ellenére Magyarország kormányzása egyre inkább eltávolodott az alkotmányos normáktól és a parlamentáris demokrácia szabályaitól. Erezték ezt a kortársak is mind a jobb-, mind a baloldalon. A rendelet közzététele után egy hónappal, 1946. február 8-án, Sulyok Dezső kisgazdapárti képviselő a Nagy Ferenc kormány programja feletti vita során a Nemzetgyűlésben a következőket mondotta: „Könnyű volna azt mondani, hogy a pénzvilág három posztján, a Pénzügyminisztériumban, a Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ élén kisgazdapárti emberek állnak, tehát lényegében a pénzügyi világ a Kisgazdapárt kezében van. Ez azonban nem így van, a legnagyobb mértékben csak látszat [...], amióta a Gazdasági Főtanácsot létesítették, azóta gyakorlatilag az egész gazdasági irányítás teljes mértékben kicsúszott a Kisgazdapárt kezéből és átment a Gazdasági Főtanács kezébe. [...] Ezt a helyzetet nem tartom egészségesnek, mert feltétlenül mellékkormány képződésére vezet. [...] Ha a kormánnyal szemben van egy olyan szerv, amely a kormány mellett, vagy esetleg a kormány felett áll, s amelynek szervi összetétele más, mint a kormányé, és amely rajta tartja kezét a gazdasági élet pulzusán ellenjegyzése nélkül kiutalások a Nemzeti Bankból nem történhetnek -, akkor végeredményben a kormány kezéből ki van véve a gazdasági hatalom."

138 Ugyanígy látták a Gazdasági Főtanács közjogi, közhatalmi helyzetét és szerepét a Magyar Kommunista Párt vezetői és a Szovjetunió itteni megbízottai is, csak természetesen mindezt pozitívumként értékelték. A szovjet politikai misszió egy 1947-es összefoglaló jelentése elégedetten állapította meg, hogy „a Gazdasági Főtanács helyettesíti a magyar kormányt, és biztosítja, hogy minden olyan kérdést, amely az ország helyreállításához és demokratikus elveihez kapcsolódik, sikeresen el lehet dönteni."

139 137 A közellátásügyi miniszternek a miniszterelnökhöz intézett levelét 78/d sz. mellékletként közöljük. A közellátásügyi miniszter észrevételeit részben mégis elfogadták, mert a három hónap múlva kiadott 3650/1946. ME sz. rendelet (MK1946. április 3., 76. sz.) értelmében a pénzügyminiszter és a közellátásügyi miniszter is tagja lett a testületnek. 138 NN, 396-397. 139 BORHI, 2000., 8. 47