G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
BEVEZETÉS 7 - A német javak átadásának ügye és a jóvátétel irányításának átszervezése 48
Bevezetés A német javak átadásának ügye és a jóvátétel irányításának átszervezése A magyar gazdaság jövőbeni helyzetét nagymértékben befolyásoló kérdés, egyben a szovjet gazdasági behatolás egyik legfontosabb eszköze volt a magyarországi német vagyon átadása a Szovjetunió részére a potsdami háromhatalmi értekezlet döntése alapján. 140 Ez több évig tartó egyeztetést és eseménysortjelentett, amelynek első fontos döntései már a Tildy-kormány idején megszülettek. Vorosilov marsall 1945. szeptember 14-én átiratot intézett az Ideiglenes Nemzeti Kormányhoz, melyben sürgette a Magyarországon lévó' német vagyon átadására vonatkozó jogszabály kiadását, s egyben - a Vörös Hadsereg és a SZEB megbízottainak adatgyűjtése alapján - felsorolt 50 vállalatot, amelyek részben vagy egészben német tulajdonúnak minó'sültek, és követelte az ezekben vélelmezett német érdekeltségek átadását a Szovjetunió részére. Amagyar hatóságokat a felszólítás -különösen pedig annak konkrét adatokat tartalmazó része - felkészületlenül érte. A minisztériumok szakértői ekkor láttak hozzá a magyar álláspont kialakításához, és egyben igyekeztek ellenőrizni a Vorosilov által közölt adatokat. 141 Az átiratra az Ideiglenes Nemzeti kormány időszakában nem született válasz. A Miniszterelnökségen ezzel kapcsolatban keletkezett ügyiraton található feljegyzés szerint a Tildy140 A potsdami háromhatalmi értekezleten (1945. július 17. - augusztus 2.) a győztes hatalmak megállapodtak a Németország által teljesítendő jóvátételről is. Az értekezletről kiadott jelentés IV. fejezetének 1. és 9. pontja értelmében a Szovjetunió Németországgal szembeni jóvátételi követeléseit részben az általa elfoglalt németországi övezetből történő elszállításokkal, részben az általa megszállt „csatlós" államokban {Magyarország, Bulgária, Finnország, Románia, KeletAusztria) fellelhető német vagyonból fogják kielégíteni. HALMOSY, 1966. 649-651. A Magyarország területén található német vagyon megőrzésére már a fegyverszüneti egyezményben kötelezettséget vállalt a kormány. 1945. március 17-én kormányrendelet intézkedett a német tulajdonban álló vagyontárgyak forgalmának korlátozásáról és zár alá helyezéséről. (528/ 1945. ME sz. rendelet, MK1945. március 17., 9. sz.)Anémet tulajdon fogalmának meghatározása azonban a magántulajdonra épülő gazdaság körülményei között nem volt egyszerű. A vonatkozó rendeletek „német személy" tulajdonában álló vagyontárgyakról beszélnek, német „személynek" tekintve magát a német államot, a német jogi személyt, a német állampolgárt, továbbá azt, akiről (hivatalos nyilvántartásban szereplő lakcíme alapján) a hatóság köteles vélelmezni, hogy német állampolgár. 141 MOLXrX-A-l-j-1945-XXVTI-3379. alapszám. A helyzet fonákságának érzékeltetése végett - a kérdés részleteinek ismertetése nélkül - meg kell említeni, hogy Vorosilov marsall levele a Magyar Nemzeti Bank egy 1943-ban készült kimutatásán alapult, amelyet megbízottai a Pénzügyminisztériumtól „gyűjtöttek be". Akimutatás azonban legfeljebb az 1943. márciusi tulajdoni viszonyokat tükrözte, de még azt is vitatható pontossággal, mivel olyan vagyonrészeket is magában foglalt, amelyek a németek által megszállt országok (Ausztria, Csehszlovákia, Franciaország stb.) tulajdonát képezték. Másrészt- amint a Magyar Nemzeti Bank ezzel kapcsolatos jelentése rámutatott - az eltelt két év alatt a részvények sok esetben gazdát cseréltek, pl. Magyarország több esetben visszavásárolt részvényeket, más részvényeket magyar állampolgárok (esetleg más államok polgárai) szereztek meg. Harmadrészt, egyes tulajdonrészeket az akkori német tulajdonos (a német állam) zsidó vagy más személyektől sok esetben politikai és egyéb kényszer segítségével szerzett meg. 48
