G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [l0] 77. Jegyzőkönyv. 1945. december 29. 372

[10] 77.1945. december 29. 43. [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: előterjeszti javaslatát dr. Sós József egyetemi rendkívüli tanári címmel leendő kitüntetése tárgyában.

46 Minisztertanács az eló'terjesztéshez hozzájárult. 44. [Keresztury] Vallás és közoktatásügyi miniszter: eló'terjeszti javaslatát dr Oravecz Pál egyetemi magántanárnak egyetemi rendkívüli tanári címmel leendó' kitüntetése tárgyában.

47 Minisztertanács az eló'terjesztéshez hozzájárult. 45. [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: eló'terjeszti javaslatát dr. Tolnai Gáborné egyetemi magántanárnak a VII. fizetési osztályba, első osztályú műemléki őrré való kinevezése tárgyában.

48 Minisztertanács az eló'terjesztéshez hozzájárult. Biológiai Kutatóintézet tudományos tisztviselőinek létszámába a VIII. fizetési osztályba kívánta kinevezni. Dr. Udvardy Miklós (1919-1998) biológus. 1942-1945-ben a Madártani Intézet asszisztense, 1946-1948-ban a tihanyi Biológiai Kutatóintézet adjunktusa. 1948-ban külföldre távozott. Finnországban, Svédországban, Kanadában és az Egyesült Államokban különböző egyetemeken oktatott, illetve múzeumokban és tudományos intézetekben dolgozott, hét könyv, két világtérkép és 194 publikáció szerzője. 1993-tól a MTA külső tagja. 46 A64 290/1945. VKM V. üo. számú előterjesztés szerint dr. Sós Józsefekkor az Országos Közegészségügyi Intézetben, illetve a Népjóléti Minisztériumban dolgozott közegészségügyi főfelügyelői minőségben. Egyetemi rendkívüli tanári címmel történő kitüntetését a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Kara, illetve Tanácsa kezdeményezte. A cím adományozása a Nemzeti Főtanács hatáskörébe tartozott. Dr. Sós József (1906-197 Z) orvos, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, a kórélettan és a táplálkozástudomány művelője. 1932-ben szerzett orvostudományi doktori oklevelet a debreceni egyetemen. Eveken át falusi orvosként dolgozott. 1936-tól a Pécsi Tudományegyetem tanársegéde, ugyanott 1940-ben magántanári képesítést szerzett. 1941-től az Országos Közegészségügyi Intézet Néptáplálkozási osztályának vezetője. 1945 után a Népjóléti Minisztérium Egészségügyi főosztályának vezetője. 1948-tól a Budapesti Orvostudományi Egyetemen tanár, intézeti igazgató, majd rektor. Számos tudományos publikáció szerzője. 47 Az 53 265/1945. VKM V üo. számú előterjesztés szerint dr. Oravecz Pál ekkor a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Kara oktatója volt, egyetemi rendkívüli tanári címmel történő kitüntetését is ez az intézmény kezdeményezte. Dr. Oravecz Pál (1895-1962) stomatológus, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa. Orvostudományi oklevelét 1921-ben szerezte a Budapesti Tudományegyetemen. 1921-1931ig az egyetem stomatológiai klinikáján tanársegéd, 1932-1945-ig a Stefánia Gyermekkórház főorvosa. Közben 1938-ban a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karán magántanári képesítést szerzett, és ugyanott a Stomatológiai Intézet megbízott vezetője lett. 1948-tól egyetemi nyilvános rendes tanár. Széles körű szakirodalmi munkásságot folytatott. 48 A 72 257/1945. VKM V. üo. számú előterjesztés szerint dr. Tolnai Gáborné dr. Berkovits Ilona ekkor az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott. 388