G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [l0] 77. Jegyzőkönyv. 1945. december 29. 372

[10] 77. 1945. december 29. 46. [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: előterjeszti javaslatát dr. Korányi András egyetemi magántanárnak rendkívüli tanári címmel leendő kitüntetése tárgyában. 49 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 47. [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: előterjeszti javaslatát dr. Boros Béla egyetemi magántanár rendkívüli egyetemi tanári címmel való kitüntetése tárgyában. 50 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 48. [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: előterjeszti javaslatát dr. Ligeti Lajos bölcsészkari nyilvános rendes tanár rendkívüli tanári minőség­ben eltöltött szolgálati idejének beszámítása tárgyában. 51 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 49. [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: előterjeszti javaslatát Bar­ta Imre dr. egyetemi magántanárnak egyetemi rendkívüli tanári címmel le­endő kitüntetése tárgyában. 52 Berkovits Hona (1904-1986) művészettörténész, a művészettörténet-tudományok doktora. Fő kutatási területe a magyar kódexfestés története volt. Tanulmányai magyar és olasz nyelven je­lentek meg. Az 1960-as években Zichy Mihályról jelentetett meg monográfiát. 49 A63 069/1945, VKMV. üo. számú előterjesztés szerint dr. Korányi András orvos, belgyógyász 1936-ban a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerzett egyetemi magántanári képesítést, s az ottani belgyógyászati klinika adjunktusa volt. Oktatói tevékenysége mellett ki­terjedt tudományos szakirodalmi munkásságot fejtett ki. 50 Az 53 623/1945. VKMV. üo. számú előterjesztés szerint Dr. Boros Béla (1903-?) szemész, egyetemi tanár a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerzett oklevelet, majd ugyanott 1941-ben egyetemi magántanári képesítést szerzett. 1944 óta a pécsi egyetem Szemé­szeti Klinikájának vezetője volt. Kiterjedt tudományos munkásságának középpontjában a szem allergiás megbetegedéseinek kutatása állt. 51 Az 52 549/1945. VKM V. üo. számú előterjesztés utalt arra, hogy a szolgálati időbe történő beszámítás tekintetében alkalmazott kedvezőbb minősítéshez a 2500/1945. ME sz. rendelet 6. § (4) bekezdése szerint a minisztertanács hozzájárulása szükséges. Dr. Ligeti Lajos (1902-1987) nyelvtudós, orientalista, egyetemi tanár, akadémikus. Egyetemi tanulmányait Budapesten, majd Párizsban végezte, utána több kutatóutat tett Belső-Mongóli­ában, Észak-Mandzsúriában, Afganisztánban, illetve Japánban. Érdeklődése középpontjában Közép-Ázsia története, az onnan nyugatra induló áramlatok álltak. Legjelentősebb eredménye­it a magyar nyelv korai török jövevényszavainak kutatásában érte el. 1949-től 20 éven át az MTA alelnöke. Több évtizeden keresztül volt a budapesti egyetem oktatója, 1939-tól 1972-ig tanszék­vezető egyetemi tanár. 52 Az előterjesztés száma: 53 624/1945. VKM V. üo. 389

Next

/
Oldalképek
Tartalom