G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

BEVEZETÉS 7 - A Magyar Kommunista Párt javaslatai és a kormány gazdasági intézkedései 35

Bevezetés ak (kereskedők, iparosok, vállalkozók, gyárosok) adójának a vagyonszaporulat alapján való megállapítását és szigorú behajtását, új adónemek (üzlethelyiség-adó, lakásadó, „rendkívül felemelt" fényűzési adó) bevezetését ugyanezen réteg megterhelésére, egyszeri vagyonváltság kivetését erősen progresszív alapon, a nyersanyag- és készárukészletek zárolását és igénybevételét maximált áron; a pengő bevonását és új pénz kibocsátását úgy, hogy csak minimálisan szükséges pénzmennyiség kerüljön forgalomba. Az állami kiadások mérséklésére javasolta az állami és közületi alkalmazottak létszámának csökkentését jóval az 1938-as létszám alá, úgy, hogy az állam egyúttal megszabaduljon a „reakciós elemektől", továbbá a nyugdíj megvonását a „reakciós magatartás" miatt kényszernyugdíjazott közalkalmazottaktól, az állam és a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott hitelek megszigorítását, előzetes ellenőrzését, illetve 100%-os valorizálását, sőt a magánvállalatok részére nyújtott hitelek ellenében a vállalati részvények (illetve a vagyon) egy részének átruházását az államra. A közellátás biztosítása érdekében drákói szigorral végrehajtandó és szigorú megtorlással is támogatott terménybegyűjtést javasolt, amelynek előmozdítása érdekében bizonyos mennyiségű iparcikk és közszükségleti cikk biztosítását is szükségesnek tartotta, egyúttal azonban a beszolgáltatást nem teljesítő megyéktől ezek megvonását. Javasolta a beszolgáltatási kötelezettség kiterjesztését a mezőgazdasági termékek és termények igen széles körére, aminek egy része kivitel céljára szolgált volna. Úgy vélte, hogy az összegyűjtött készletek elosztása során csak „a közre hasznos munkát végzők és azok hozzátartozói" részesülhetnek juttatásban és ők is differenciáltan. Nagy jelentőséget tulajdonított a javaslat a széntermelés fokozásának. Ennek érdekében új szénkormánybiztos kinevezését, a kitermelt szén egy részének kompenzációs alapként a bányászok élelmezésére való átengedését, ugyanakkor a teljesítményen alapuló bérrendszer (akkordrendszer) bevezetését javasolta. Szükségesnek tartotta a bányákban az egyszemélyi vezetés helyreállítását, a kitermelt szén felhasználásának és értékesítésének szigorú ellenőrzését, továbbá takarékossági intézkedések bevezetését a villamos áram felhasználása terén, végül a szénbányák államosítását, illetve, addig is, amíg ez megvalósítható, állami kezelésbe vételét. Szükségesnek tartotta továbbá az akkordmunkabér-rendszer bevezetését az ipar és mezőgazdaság minél több területén, a munkások és tisztviselők elbocsátását megtiltó kormányrendelet módosítását, hogy az ne képezze a munkafegyelem megszilárdításának akadályát, az ár-, a tarifa- és a bérrendszer egységesítését, aránytalanságainak megszüntetését, végül szükségesnek mondta, hogy minél előbb halálos ítéleteket hozzanak a nagy valutázók, a feketézők, az árdrágítók és a csempészek ellen, és ezeket végre is hajtsák. A félreértések elkerülése végett ismét hangsúlyozni kell, hogy a fenti javaslatok többsége - azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy ők nem a lakosságot sújtó intézkedésekben látták a gazdasági válságból való kilábolás egyedüli eszközét - a többi párt elképzelései között is szerepelt. Ezért történhetett, hogy a fenti intézkedésekre vonatkozó előterjesztések többségét kis36