G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

BEVEZETÉS 7 - A Magyar Kommunista Párt javaslatai és a kormány gazdasági intézkedései 35

Bevezetés ak (kereskedők, iparosok, vállalkozók, gyárosok) adójának a vagyonszaporulat alapján való megállapítását és szigorú behajtását, új adónemek (üzlethelyi­ség-adó, lakásadó, „rendkívül felemelt" fényűzési adó) bevezetését ugyanezen réteg megterhelésére, egyszeri vagyonváltság kivetését erősen progresszív alapon, a nyersanyag- és készárukészletek zárolását és igénybevételét ma­ximált áron; a pengő bevonását és új pénz kibocsátását úgy, hogy csak mini­málisan szükséges pénzmennyiség kerüljön forgalomba. Az állami kiadások mérséklésére javasolta az állami és közületi alkalmazottak létszámának csökkentését jóval az 1938-as létszám alá, úgy, hogy az állam egyúttal meg­szabaduljon a „reakciós elemektől", továbbá a nyugdíj megvonását a „reakci­ós magatartás" miatt kényszernyugdíjazott közalkalmazottaktól, az állam és a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott hitelek megszigorítását, előzetes el­lenőrzését, illetve 100%-os valorizálását, sőt a magánvállalatok részére nyúj­tott hitelek ellenében a vállalati részvények (illetve a vagyon) egy részének átruházását az államra. A közellátás biztosítása érdekében drákói szigorral végrehajtandó és szigorú megtorlással is támogatott terménybegyűjtést ja­vasolt, amelynek előmozdítása érdekében bizonyos mennyiségű iparcikk és közszükségleti cikk biztosítását is szükségesnek tartotta, egyúttal azonban a beszolgáltatást nem teljesítő megyéktől ezek megvonását. Javasolta a be­szolgáltatási kötelezettség kiterjesztését a mezőgazdasági termékek és ter­mények igen széles körére, aminek egy része kivitel céljára szolgált volna. Úgy vélte, hogy az összegyűjtött készletek elosztása során csak „a közre hasznos munkát végzők és azok hozzátartozói" részesülhetnek juttatásban és ők is dif­ferenciáltan. Nagy jelentőséget tulajdonított a javaslat a széntermelés foko­zásának. Ennek érdekében új szénkormánybiztos kinevezését, a kitermelt szén egy részének kompenzációs alapként a bányászok élelmezésére való át­engedését, ugyanakkor a teljesítményen alapuló bérrendszer (akkordrend­szer) bevezetését javasolta. Szükségesnek tartotta a bányákban az egyszemé­lyi vezetés helyreállítását, a kitermelt szén felhasználásának és értékesíté­sének szigorú ellenőrzését, továbbá takarékossági intézkedések bevezetését a villamos áram felhasználása terén, végül a szénbányák államosítását, il­letve, addig is, amíg ez megvalósítható, állami kezelésbe vételét. Szükséges­nek tartotta továbbá az akkordmunkabér-rendszer bevezetését az ipar és mezőgazdaság minél több területén, a munkások és tisztviselők elbocsátását megtiltó kormányrendelet módosítását, hogy az ne képezze a munkafegyelem megszilárdításának akadályát, az ár-, a tarifa- és a bérrendszer egységesíté­sét, aránytalanságainak megszüntetését, végül szükségesnek mondta, hogy minél előbb halálos ítéleteket hozzanak a nagy valutázók, a feketézők, az árdrágítók és a csempészek ellen, és ezeket végre is hajtsák. A félreértések elkerülése végett ismét hangsúlyozni kell, hogy a fenti javas­latok többsége - azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy ők nem a lakosságot sújtó intézkedésekben látták a gazdasági válságból való kilábolás egyedüli eszközét - a többi párt elképzelései között is szerepelt. Ezért történ­hetett, hogy a fenti intézkedésekre vonatkozó előterjesztések többségét kis­36

Next

/
Oldalképek
Tartalom