G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

BEVEZETÉS 7 - A Magyar Kommunista Párt javaslatai és a kormány gazdasági intézkedései 35

Bevezetés Telefongyár, Budapest-Salgótarjáni Gépgyár, Láng Gépgyár, a MÁVAG diósgyőri gyára) hatalmas gépcsoportokat, sőt egész üzemeket jelölt ki leszerelésre és elszállításra. Az iparügyi miniszternek a miniszterelnökhöz intézett levele szerint a pönálé-fizetés ezen rendszerének érvényesítése a magyar ipar szempontjából végzetes lenne, hiszen az ipar egyre csökkenő teljesítőképessége miatt gyáriparunk három év alatt teljes egészében Szovjet-Oroszországba vándorolna. Az ennek nyomán a miniszterelnök által Vorosilov marsallhoz intézett levél arra hivatkozott, hogy a jóvátételi egyezményben a pönálé-fizetés időpontját nem határozták meg, a miniszterelnök tehát kérte az elmaradás miatti büntető-tételek szállításának későbbi időpontra halasztását.

96 Ezúttal a kormány fellépése eredményesnek bizonyult. Sikerült időt nyerni, sőt 1946-ban a Szovjetunió végül is elengedte a késedelmi kamat mintegy hatmillió dollárra rúgó összegét, és ezzel tudomásul vette, hogy Magyarország az 1945-ben esedékes jóvátételi kötelezettségének felét sem volt képes teljesíteni.

97 A Magyar Kommunista Párt javaslatai és a kormány gazdasági intézkedései A Magyar Kommunista Párt - a Szovjetunió merev magatartásának ismeretében és saját befolyásának erősítése érdekében - már 1945 novemberében szintén kidolgozta a maga gazdasági programját, amelyben a Kisgazdapárttól és a Szociáldemokrata Párttól eltérő megoldást javasolt a válságból való kilábalásra.

98 Az MKP vezetői által 1945. november végén jóváhagyott határozat abból indult ki, hogy a kormány - a nemzetgazdaság és a lakosság minimális szükségleteinek kielégítése mellett - eleget kíván tenni a fegyverszüneti egyezményben és az ebből folyó jóvátételi egyezményben vállalt kötelezettségeinek. Eleve elvetette tehát azt a gondolatot, hogy az államháztartás egyensúlyának megteremtése érdekében az egyik legnagyobb kiadási tétel átütemezését, enyhítését kellene kieszközölni. Külföldi kölcsön felvételét ugyan nem zárta eleve ki, de amikor a következő hónapokban, években erről dönteni kellett, igyekezett megakadályozni a nyugati országokból jövő segítség igénybevételét. Ebből logikusan következett, hogy javaslata szerint a gazdaság talpra állításához és a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges forrásokat kizárólag a társadalom egyes tehetősebb rétegeitől, illetve részben a lakosság egészétől kell elvonni. Az államháztartás egyensúlyának megteremtése céljából javasolta többek között a szabadfoglalkozású96 MOL XIX-A-1-d (Az átiratot és a levéltervezetet a Miniszterelnökségen 12 173/1945. számon iktatták. ) 97 PETŐ-SZAKÁCS, 1985. 21-22. 98 PIL 274. fond, 4/97. ő. e. „Javaslatok az országot fenyegető gazdasági katasztrófa elhárítására" című dokumentum. A10 gépelt oldalra terjedő, aláírás nélküli iratot 1945. november 22-én keltezték. Közölve: MKP-SZDP HAT., 178-184. (Atovábbiakban: MKP-javaslatok.) 35