G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [9] 76. Jegyzőkönyv. 1945. december 22. 339

[9] 76.1945. december 22. tétben, hogy vajon elfogadja-e a szövetséges hatalmak határozatát, mely szerint Magyarország köteles bizonyos számú németet az országból kitelepíteni, vagy pedig szabadon foglalkozik a kitelepítéssel. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: az Ideiglenes Nemzeti Kormány kérte az engedélyt, hogy a magyarországi németeket kitelepíthesse. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: az Ideiglenes Nemzeti Kormány azt kérte, hogy a szövetséges hatalmak tegyék lehetővé a németek bizonyos magyarellenes kategóriáinak kitelepítését. [Nagy I.] Belügyminiszter: a végrehajtási utasításban pontosan meg van jelölve, hogy mit vihetnek magukkal és milyen mennyiségű élelmiszert. A kitelepítendőket gyűjtő táborokban szedik össze. A végrehajtás tekintetében az Ellenőrző Bizottság részéről is kapott utasítást. Ők éppen az ellenkező intézkedéseket követelik, mint amit a külügyminiszter kért.

17 [Gyöngyösi]Külügyminiszter: minden eshetőségre kívánatos volna elsősorban a volksbundista németek kitelepítése. Megtörténhet, hogy beáll a kitelepítésnek a leállítása, és éppen a volksbund németek maradnak itt. [Ries] Igazságügyminiszter: az 1. § azon kitétele ellen van aggálya, hogy a német nemzetiség mellé bevették a német anyanyelvűeket is. A német anyanyelv mellett még lehet valaki magyar nemzetiségű. Kihagyandó az anyanyelv megjelölése, és csak a nemzetiség maradna. A3. § 1. bekezdésében kivételként szerepel az, hogy ha valamely demokratikus pártnak volt tagja. Túlságosan általánosságnak [sic!] tartja ezt a megjelölést és nem ellenőrizhető. Az 1. §-ban ez akként módosítandó, hogy kivétel, ha az 1940-45. években megszakítás nélkül tagja volt valamely demokratikus pártnak. Itt nem lehet félreértés, és nem lehet önkényeskedés. A 2. § kivételei nem lehetnek nagyobbak a kitelepítésre kötelezett lakosság 10%-ánál, ha nem volt tagja a Volksbundnak, és ha tagja volt valamely demokratikus pártnak. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: szeretné tudni, hogy a potsdami határozat egy abszolút diktátum-e, vagy reánk bízta a végrehajtást. Fontos, hogy tisztáztassék, mire vagyunk kötelezve, azt hajtsuk végre, de tovább ne menjünk, mert a határon kívüli véreinkre kihatással lenne. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: az Ideiglenes Nemzeti Kormány még augusztusban fordult a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz a németek kitelepítése kérdésében. Akkor 200-250 000-re kontemplálta a kitelepítendők szári rendeletet is kiadtak. A 70 010/1946. BM sz. rendelet (MK 1946. január 15., 12. sz.) az áttelepítésre kötelezettek névjegyzékének összeállításáról, vagyonuk leltározásáról és megőrzéséről, valamint elszállításukról; a 70 020/1946. BM sz. rendelet (MK 1946. január 29., 24. sz.) az áttelepítés zavartalan lebonyolítása érdekében szükséges forgalmi korlátozásokról; végül a 154 845/ 1946. BM sz. rendelet (MK 1946. április 7., 79. sz.) a közigazgatási hatóságoknak a kitelepítéssel kapcsolatos feladatairól szólt. A szakirodalom a belügyminiszter ígéretével ellentétben éppen e rendelkezések antihumánus szellemét hangsúlyozza. Vö.: Tóth, 1993. 41-51. és 110-116. Lásd ezzel kapcsolatban alább a 76/g sz. mellékletet is. 17 A belügyminiszter által hivatkozott SZEB-utasítás nem ismeretes. 344