G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [9] 76. Jegyzőkönyv. 1945. december 22. 339
[9] 76. 1945. december 22. mát. Ha figyelembe vesszük azt, hogy összesen 477 000 volt a németek száma, de ebból egy bizonyos szám, néhány tízezer külföldön van, néhány tízezer, akire a vegyes házasság vonatkozik, néhány tízezer támogatta a demokratikus pártokat, s néhány tízezer beleesik a 10%-ba. Ha ezt összeadjuk, máris kialakul a 250 000 fő. Külpolitikai szempontból helytelennek tartja félelmüket, hogy analógiaképpen alkalmazhatják határon kívül lévő véreinkkel szemben. Nincs kollektív felelősség a magyar nemzet felelősségét illetően. [Tombor]Honvédelmi miniszter: a maga részéről teljesen azonos álláspontot foglal el, mint a külügyminiszter. Meg van győződve, hogy nagyon ártana, és a külügyminiszter külpolitikai akcióját megnehezítené, ha egy ilyen rendeletet adna ki a kormány. Ezt a tervezetet abban a módosított formában kéri kiadni, hogy az összes miniszterek alaposan átfontolhassák, és egy újabb rendelettervezet csak azzal foglalkozna, hogy milyen módon telepítsük ki a volksbundistákat. Ezzel szemben valóban egy népfajnak a megbüntetéséről van szó, s nagyon emlékeztet a deportálásra. Rákosi Mátyás államminiszter: meglepetéssel hallja a vitát, mert hiszen magunk kértük a németek kitelepítését. 478 000 német van Magyarországon. Anglia, Amerika és a Szovjetunió 500 000 emberben szabta meg a határt. Azt követelik, hogy hajtsuk végre ezt a határozatot. A magyarországi németeket az amerikaiak fogják átvenni. Ok nem Auschwitzba mennek és nem gázkamrákba. Felmerül a nemzetközi kérdés. Nagyon jól tudja, hogy a csehek spórolnak erre a tényre. Tekintet nélkül arra, hogy mi kitelepítjük a németeket, vagy nem, Ők azért mégis átteszik magyar véreinket. Ez a kérdés nem a szlovákiai magyarság kérdésével függ össze, hanem Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Romániából és Ausztriából is eltávolítják a németeket. Egynegyedmillió a reális szám. Mihelyt mi visszacsavarjuk a számot, azonnal politikai kihatása lesz. A nemzetközi demokratikus közvéleményben úgy fog szerepelni, hogy Magyarországon mentő expedíció alakul a svábok itt tartására. Tegnap olvasott egy ifjúsági nyilatkozatot, amely tiltakozik a nemzetnek legyőzöttekre és győzőkre való tagolása ellen. A németek kitelepítését nem a magyar kormány találta ki. Ennél fogva mi most azon az úton vagyunk, hogy a demokratikus nagyhatalmak és a demokratikus közvélemény határozatát elutasítsuk. Óriási tapasztalatlanságot mutatna külpolitikai vonalon, ha a magyarság megtagadná a német nép kollektív felelősségre vonását. Meg lesz a nemzetközi visszhangja, ha ezt mi megszabotáljuk [sic!]. A határozatot úgy kell végrehajtani, ahogy az a magyar nép érdekeit legjobban szolgálja. Belpolitikai visszhangot is fog kelteni, mert ha meg kell mondani a parasztoknak, hogy miről van szó, akkor polgárháború lesz. Az egész intézkedésre júniusig van határidő. 18 Az ügy demokratikus, nemzetközi és magyar vonatkozásával is 18 ASZEB fentebb ismertetett határozata azzal számolt, hogy a kitelepítés már 1945 decemberében megkezdődik. Ezzel szemben csak egy hónapos késéssel január 19-én indult el az első szerelvény a kitelepítendő németekkel. 1946 júliusát a határozat a kitelepítés befejezésének határidejekéntjelölte meg. Rákosi Mátyás megjegyzése tehát félrevezető. 345
