G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [8] 75. Jegyzőkönyv. 1945. december 18. 273

[8] 75. 1945. december 18. demokratikus újjászervezése érdekében szükséges rendelkezések tárgyában a napirendről leveszi.

81 Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 68. Igazságügyminiszter [képviseletében Pfeiffer Zoltán államtitkár]: bejelenti, hogy a tárgysorozaton szereplő javaslatát „a zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok folytán elvesztett ingóságok" tárgyában a napirendről leveszi. Dr. Balogh István: a rendeletet a minisztertanács még szeptember havában elfogadta a minisztertanács [sic.'l, de eddig a Közlönyben még nem jelent meg. Több oldalról sürgetés történt, küldöttségek keresték fel a miniszterelnököt. [Molnár]Népjóléti miniszter: annakidején a minisztertanács elfogadta, de azzal, hogy az igazságügyminiszter a népjóléti miniszterrel tárgyalja meg a pontos szöveget, de ez még nem történt meg. Dr. Balogh István: csak stiláris, de nem érdemi észrevételek voltak. A megbeszélést és a véglegezést sürgősnek tartja.

82 Minisztertanács az igazságügyminiszter bejelentését tudomásul vette. 81 Az előterjesztés az állami alkalmazottak politikai szempontok szerinti „megrostálását" (később alkalmazott kifejezéssel: B-listázását) célozta. Előzményét lásd az 1945. november 27-i ülés (71. sz. jegyzőkönyv) 51. napirendi pontjában, és a 7l/g számú mellékletben. Az igazságügyminiszter előterjesztéseit tartalmazó borítólapon a Miniszterelnökség részéről az alábbiakat rögzítették: „Részünkről különösebb észrevétel nincs. A közellátásügyi miniszter tett észrevételeket azzal, hogy kontradiktorikus eljárás történjék, és az alkalmazott megfelelő lehetőséget nyerjen a védekezésre. A minisztertanácsot fellebbezési fórumnak tekinti, és csak az V. és ennél magasabb fizetési osztályhoz szóljon hozzá. Kifogásolja továbbá, hogy minden ellátási igény nélkül zárassanak ki a tisztviselők, mert ez politikai szempont szerint is érvényesülhet." 82 A jegyzőkönyv mellett előterjesztés nem található. Balogh István hozzászólásával ellentétben a minisztertanács nem szeptemberben, hanem az 1945. évi október 24-ei ülésén (62. számú jegyzőkönyv 59. napirendi pont) tárgyalta és fogadta el - észrevételekkel - a rendelet tervezetét. Az előterjesztést is közli: DMB MT. JKV. B KÖTET, 447. és 469-471. Az előterjesztés ezt követően is többször szerepelt a minisztertanács napirendjén, de mindannyiszor érdemi tárgyalás nélkül visszavonta a miniszter. Lásd e kötetben a 71. sz. jegyzőkönyv 52. és a 73. sz. jegyzőkönyv 40. napirendi pontját. A minisztertanács tagjai közötti véleménykülönbség lényegét a jegyzőkönyv szövegénél jobban tükrözi az igazságügyminiszter előterjesztéseit tartalmazó borítólapon a Miniszterelnökség részéről rögzített feljegyzés: „A népjóléti miniszternek vannak észrevételei utólagosan - olvasható a borítólapon -, és ezért újból minisztertanács elé hozták a dolgot. Ez szerintem törvénytelen, és az, amit a népjóléti miniszter akar, az súlyos támadás a magántulajdon ellen. Nevezetesen azt akarja, hogy a pártok által zsidóktól elvett javakat a zsidók ne követelhessék vissza. Apárt nem lehet erkölcstelenebb helyzetben, mint a magánfél. Utasítani kellene az igazságügyminisztert, hogy a rendeletet hajtsa végre." Végül is a népjóléti miniszter, azaz a baloldali pártok által kívánt tartalommal fogadták el a rendeletet. Lásd a 78. sz. jegyzőkönyv [55] napirendi pontját. 300